rafting-verseny lesz a szinván. úgy láccik, mégis szorult némi önirónia a városvezetésbe, amit értékelek.
érzik a rocknrollt, vagy mi.

ma van 2 éve, hogy elkezdtem (ezt a) blogot írni. én látok ívet a fejlődésemben, ti lécci ne nagyon olvassatok vissza. ahogy megyünk vissza az időben, annál kevesebb bejegyzést tartanék meg - dehát a múltat csak nem változtathatom meg. vagyis nem tartanám korrektnek. 
ugyanakkor ezért imádom az öregedést. látod, hogy hülye voltál, mikor azt hitted, ( Read more... )

bizonyára egy párjavesztett kötött morfémának érzem magam tudatalatt hogy úgy jön ki a dalszöveg a számon hogy who am i and whose inflection

tegnap délután túróscsuszát ettem ágyban és közben bulvárhíreket olvastam teletexten.
tegnap délutáni jóléti deprimáltságomban én is hozzátettem vmit a szánalmasság fogalmához.

csak mosolygok és hallgatok. ehhez értek.

furcsa ez a strukturálatlanság. semmi kávé, semmi stressz, ami irányt adna a napjaimnak. it's all up to me. a kávéról leszokom, stresszt meg teremtek. mégis más ez most. ezt élvezni kell.
vhol mélyen azér érzem, hogy fiatal vagyok, szép, okos, és büntetlen előéletű.

Nemes Z. Márió: FOGSZÖVEG

Kilazulnak a fogaim. Ilyenkor fájdalom nélkül veszem ki őket. Ez boldoggá tesz. Elosztogatom a barátaimnak, akik rosszabb helyzetben vannak. Köszönöm nekik, hogy tudnak bánni velük. Nem használják kemény ételekhez, és a barátnőjük feje alá rakják, amikor alszik. Néha náluk járok és ebédelünk. Ilyenkor kimegyek a fürdőbe, ( Read more... )

tényleg, és mi lenne, ha mindig csak a blogírásról írnék és átmennék ilyen metablogba?

pár napja megfogadtam, hogy erőt veszek magamon (ez a kedvenc szórakozásom amúgyis), és nem postolok addig többet, amíg csak mindenféle szenvedésről és tanulásról tudnék, meg hogy hogy emelkedik az aktivációs szintem, meg csökken az intrinzik motivációm, meg hogy már smsben is a pedagógusetikáról írnak a barátaim. ezeket átugrottuk ( Read more... )

most az intenzív öröm fázisa.
jaj. nem megy ez nekem.
( Read more... )