(no subject)
Kamezuka kofun 亀塚古墳
Tegnap volt szerencsém meglátogatni életem első kofunját. :))))))))))
KÉPEK:
http://picasaweb.google.com/amiyanagi22/20090503KamezukaKofun#
Reggel 10kor indultunk a koliból, 2 óra alatt odaértünk a kofunhoz biciklivel.
Azt hiszem, egész életemben nem bicikliztem ennyit egyszerre. Rengeteg emelkedő, domb volt, és maga a kofun is egy hegyen van...úgyhogy mire odaértünk, már alig éreztem a lábamat. XD De büszke vagyok rá, hogy nem tévedtünk el egyszer sem.
Az idő borús és szeles volt végig, de mivel nem esett, szerencsére a bicikliút is egész elviselhető volt. Mire odaértünk, kicsit kitisztult az ég, bár nem sokkal.
Amint megérkeztünk, rávetődtem a kofunra. :D
Illetve, szépen felmásztam rá, mert fel lehetett. XDDDDDDDDDD
OLYAN SZÉP. <333333333333333
Ha a kansai kofunok ennél tényleg 10-szer nagyobbak, hát én ott el fogok halni a gyönyörűségtől. XDDD
Most infó következik a korszakról és a kofunokról, gondoltam hátha érdekel vkit még rajtam kívül, de akit nem érdekel, az ugorja át teljesen nyugodt szívvel, nem sértődöm meg... ^_^"""""
A kofun-korszak, mely nevét az akkor épített kisebb-nagyobb halomsírokról kapta, gyakorlatilag végigkíséri a korai japán állam kialakulását, és kibontakozó kapcsolattörténetét az ázsiai kontinenssel, legfőképpen a koreai államokkal. Ezzel a korszakkal véget is ért a japán őskor, és kezdődött az ókor. A kezdetét a kulcslyuk alakú halomsírok megjelenésének idejére datálják (amilyen ez a Kamezuka kofun is, ahova én elmentem :), tehát körülbelül a i. u. 3. századra. A kulcslyuk forma kialakulása vélhetően a gazdagabb törzsfők, császárok nevéhez fűződik, az alacsonyabb sorból származóknak nem emeltek ennyire puccos sírt. ^^""""
A korszak kb a 7. század elejéig tartott, bár az utolsó 100-150 évet mostmár inkább Asuka-korszaknak nevezik, ez inkább a művészettörténeti felosztás, mintsem régészeti.
A legnagyobb kulcslyuk alakú kofun Japánban Nintoku császár sírja, 486 méter és 35 méter magas. HATALMAS! :OOOOO
Ahol én tegnap voltam, az a Kamezuka kofun névre hallgat. Azért, mert felülről egy alvó teknősnek néz ki. :3
Kulcslyuk alakú kofun ez is (前方後円墳), kb 120 méter hosszú, a gömbölyű részénél 10 méter magas, a hosszú csík alakú részénél pedig 7 méter magas. Oita prefektúra legnagyobb kulcslyuk alakú kofunja. :)
Pontos keletkezési idejét nem tudják, de kb a 4. század végén - 5. század elején építhették.
1996. március 28-dikán bejegyezték az országos történelmi emlékművek sorába is. ^^
Fehér kvarccal volt borítva az egész sírhalom, és a sírszegélyeket haniwák képezik, ezek azok a vöröses-barna agyagfigurák, amik sokféle funkciót is betöltöttek, de ezek kifejezetten itt csak a sír díszítésére szolgáltak.
Az ilyen díszítő haniwák általában mind hosszúkás alakú, kevésbé agyondizájnolt agyagfigurák voltak. (Ha jól tudom, Nintoku sírját többszázezer ilyen haniwa szegélyezi....*_* durva...ellehettek vele egy darabig...kár hogy a tényleg nagy, császári vonalú kofunokat nem lehet megnézni ennyire közelről mint a Kamezuka kofunt...hacsak nem vagy régész. XD)
A sírkamrába rakott haniwáknak amúgy konkrét alakjuk is volt, leggyakoribbak az állatalakok, az emberalakok, házak, fegyverek, pajzsok és számos más apró használati tárgy. Érdekes, hogy sohasem helyezték őket a sírba/koporsóba magába, hanem mindig a sírdombra, vagy a sírkamrába körbe-körbe. Még érdekesebb, hogy azt olvastam még otthon, hogy Kínában ugyanebben az időben szintén készítettek agyagfigurákat, de azokat kizárólag bele a sírba rakták a halottal eltemetve, sőt máshogy is néztek ki teljesen, egyáltalán nem hasonlítottak a haniwákra. Éppen ezért a régészek erősen megkérdőjelezik, hogy a kínai szobrocskák hatottak-e volna a japán haniwa készítésre, tekintve hogy jellegük és elhelyezésük eltér egymástól. Kínában már régi hagyományai voltak az emberek és állatok ábrázolásának, de a Kofun-korszak legelején semmi esetre sem kerülhettek át még Japánba kínai kőszobrok, mégkevésbé alkotóik. Ezért az elfogadott elképzelés az a haniwákról, hogy ezek önálló formában, egyedi japán technikákkal készültek. :)
Na visszatérve a Kamezuka kofunra, ő is hatalmas, és mire felmásztam a tetejére, jól kifulladtam. Bár lehet ebben a biciklizés utáni fáradtság is benne volt. XD
Közben fotóztam, mint az őrült, úgyhogy nézegessétek meg a képeket, remélem visszaadják a hely szépségét! Gyönyörű volt a táj, meg a kofun, meg minden! Bár a szél majdnem lefújt a tetejéről. XD
A tetején ki volt rakva a kősír nyitott állapotban. Rohadt jól nézett ki. <3 Sajnos nagyon kevés lelet maradt meg... ezek most a sír melletti kis múzeumban vannak kiállítva. Mielőtt megkérdezné valaki, azért van kevés, mert az elmúlt 1500 év során annyian rabolták ki már a sírt sajnos, amennyien nem szégyellték....-__-;; Ez a legtöbb ilyen nagy kofunra elmondható sajnos...még szerencse, hogy a falfreskókat nem lehet elvinni olyan könnyen. :D
Konkrét sírkamra itt nem volt, amibe bele lehetett volna menni. Csak a tetején a sír.
A múzeumban sajnos nem lehetett fotózni, se videózni, de voltak mindenféle leletek azért, kiegészítve plasztikákkal, hogy tudjuk hogy nézett ki az eredeti tárgy.
Onnan tudnak ennyire pontosan visszakövetkeztetni, hogy egy szomszédos, sokkal kisebb, de vagy 3szor magasabb hegyen levő kofunban ugyanilyen leleteket találtak, csak azok szinte teljes épségben fennmaradtak, és senki nem vitte el őket, mert fenn van a francban. XD XD XD
Voltak karkötők, nyakláncok, kések, tükrök, fegyverek, szerszámok, sámánisztikus szimbólumoknak tartott botok és pálcák, valamint voltak még kezdetleges vaskardok, cserépedények, gyöngyök, és a haniwák után másik nagy kedvencem, bronztükrök!
Na, ez vicces volt amúgy. Odaérek ahhoz az üvegpolchoz, amin a bronztükör volt, 1 db keményen. És azt hittem először rosszul látok. Én eddig ilyet ugye mindig csak fényképeken láttam, és hát kis naívan gondoltam, hogy olyan minimum 20-30 centi átmérűjük lehet, talán mégtöbb, de semmi esetre sem kisebb. Ez meg ami itt ki volt rakva, kisebb volt mint az öklöm!
XDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Már épp kezdett összetörni a lelkivilágom a kiábrándultságtól, erre jött a múzeumi bácsi aki magyarázott nekünk a leletekről, és megkérdeztem tőle, hogy minden bronztükör ekkora? XD Erre mondta, hogy jaj neeeem, ennél sokkal nagyobbak, ez csak ilyen különleges, hogy ilyen pici, de sajnos itt csak ez maradt meg egyben. A nagyobbakat mind elvitték, csak ez nem kellett senkinek. XDDDDDDDDDD
Szegééééééééény! Úgy megsajnáltam, legszivesebben hazahoztam volna. XDDD
Totál ugyanúgy nézett ki, mint a nagyok, csak piciben. Meglepően részletes díszítés volt rajta. :O
A bácsit amúgy lerohantam kérdésekkel természetesen, szerencsére készségesen válaszolt, bár nem volt régész, de sztem vmi történész féleség lehetett, csak azt nem értem, akkor mit keres itt egy múzeumban a semmi közepén. XD
(Mondom ezt én, aki szintén egy sír múzeumába akar menni a semmi közepére. XDDDDDDDDDDDDD)
Kérdezgettem a shijinről, és örültem, hogy tudta miről beszélek XD Az első ember itt, aki tudja...T_T bár azt mondta ezzel tudtával senki nem foglalkozik ebben az országban így konkrétanXDDDD nézett is, hogy én mit akarok vele kezdeni. XD Ennek ellenére tök érdekes elméleteket mondott azon kérdésemre, hogy Kyuushuu-n miért nincs eddig semmi shijin-es lelet. Amikor Kyuushuu-n keresztül közlekedett a fél Yamato-udvar mindig Koreába, meg Kínába. El nem tudtam képzelni, akkor hogy hogy nem maradt fenn semmi vallási vagy művészeti emlék, írás, akármi. Oké, Hokkaidou-n sincs, de az érthető, mert fenn van a francban, és azon keresztül senki nem ment Kínába. Erre érdekes választ kaptam.
Én például nem tudtam eddig, hogy a 5dik századig Kyuushuu-t Kína és a Yamato-udvar is levegőnek nézte, egy teljesen különálló részként kezelték.
Annyira nem vették semmibe, hogy mikor Yamato-ból (a mai Kansai) a törzsfők lejöttek Kyuushuu-ig, és átmentek Koreába, onnan meg Kínába, Kyuushuu-n sosem hagytak semmi különöset se odafele, se visszafele menet. Csak egy egyszerű átjáróháznak használták, néha hagytak itt kisebb dolgokat, de semmi lényegeset. Később persze ez a buddhizmus megjelenésével teljesen megváltozott, de az őskor végén-ókor elején nem igazán foglalkoztak Kyuushuu-val.
Meg még mondott sokmindent, kérdezgettem a kerámiákról is, meg a koponyákról amik ki voltak állítva és nagyon jó állapotban voltak még :D de nem akarlak fárasztani ezzel titeket, biztos már így is mindenki bealudt, aki eddig bírta. XD
Jaj azt kihagytam, hogy mikor még odaértünk, akkor találkoztunk egy párral, akik kutyáztak épp a kofun körül kialakított parkban, és beszélgetni kezdtünk velük, miután pofátlanul megkérdeztem, hogy lefotózhatom-e a kutyákat. ^^"""""
Mert hát nem megint olyan kutyája volt a párocskának, mint amilyet akarok? XDDDDDDDDD
Annyira, de annyira aranyosak voltak!!!!
Picik, fluffy-k, és nagyon barátságos szemük van!!! *________________*
Volt amelyik nagyon barátkozós volt, de volt amelyik totál megijedt. XD
<3 <3 <3
ミニチュアダックスフント
Szóval a konklúzió, hogy nagyon jó volt, élveztem egészen addig a pillanatig amíg vissza nem indultunk, mikor is elkezdett esni az eső. És csak esett, és esett és rendületlenül esett. Én pedig rendületlenül áztam szarrá. XD (nincs kapucnim, az ernyőmet meg nem vittem, mivel az én egyensúlyérzékemmel nem vállalok be 2 óra tekerést félkézzel...-az meg mellékes csak, hogy a kresz is tiltja XD)
Vennem kell egy esőkabátot.
Na nem baj, mostmár elmondhatom, hogy bicikliztem sokat esőben is. XD Kár, hogy szemüveges embernek ez nem olyan jó mulatság...^^""""""
DE A LÉNYEG, HOGY VOLTAM EGY KOFUNNÁL!!!!!!!!! OMGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGG.
Konklúzió:
MENNI AKAROK MÉG SOK KOFUNHOZ!
ÉS ASUKÁBA!
*O*
Tegnap volt szerencsém meglátogatni életem első kofunját. :))))))))))
KÉPEK:
http://picasaweb.google.com/amiyanagi22/20090503KamezukaKofun#
Reggel 10kor indultunk a koliból, 2 óra alatt odaértünk a kofunhoz biciklivel.
Azt hiszem, egész életemben nem bicikliztem ennyit egyszerre. Rengeteg emelkedő, domb volt, és maga a kofun is egy hegyen van...úgyhogy mire odaértünk, már alig éreztem a lábamat. XD De büszke vagyok rá, hogy nem tévedtünk el egyszer sem.
Az idő borús és szeles volt végig, de mivel nem esett, szerencsére a bicikliút is egész elviselhető volt. Mire odaértünk, kicsit kitisztult az ég, bár nem sokkal.
Amint megérkeztünk, rávetődtem a kofunra. :D
Illetve, szépen felmásztam rá, mert fel lehetett. XDDDDDDDDDD
OLYAN SZÉP. <333333333333333
Ha a kansai kofunok ennél tényleg 10-szer nagyobbak, hát én ott el fogok halni a gyönyörűségtől. XDDD
Most infó következik a korszakról és a kofunokról, gondoltam hátha érdekel vkit még rajtam kívül, de akit nem érdekel, az ugorja át teljesen nyugodt szívvel, nem sértődöm meg... ^_^"""""
A kofun-korszak, mely nevét az akkor épített kisebb-nagyobb halomsírokról kapta, gyakorlatilag végigkíséri a korai japán állam kialakulását, és kibontakozó kapcsolattörténetét az ázsiai kontinenssel, legfőképpen a koreai államokkal. Ezzel a korszakkal véget is ért a japán őskor, és kezdődött az ókor. A kezdetét a kulcslyuk alakú halomsírok megjelenésének idejére datálják (amilyen ez a Kamezuka kofun is, ahova én elmentem :), tehát körülbelül a i. u. 3. századra. A kulcslyuk forma kialakulása vélhetően a gazdagabb törzsfők, császárok nevéhez fűződik, az alacsonyabb sorból származóknak nem emeltek ennyire puccos sírt. ^^""""
A korszak kb a 7. század elejéig tartott, bár az utolsó 100-150 évet mostmár inkább Asuka-korszaknak nevezik, ez inkább a művészettörténeti felosztás, mintsem régészeti.
A legnagyobb kulcslyuk alakú kofun Japánban Nintoku császár sírja, 486 méter és 35 méter magas. HATALMAS! :OOOOO
Ahol én tegnap voltam, az a Kamezuka kofun névre hallgat. Azért, mert felülről egy alvó teknősnek néz ki. :3
Kulcslyuk alakú kofun ez is (前方後円墳), kb 120 méter hosszú, a gömbölyű részénél 10 méter magas, a hosszú csík alakú részénél pedig 7 méter magas. Oita prefektúra legnagyobb kulcslyuk alakú kofunja. :)
Pontos keletkezési idejét nem tudják, de kb a 4. század végén - 5. század elején építhették.
1996. március 28-dikán bejegyezték az országos történelmi emlékművek sorába is. ^^
Fehér kvarccal volt borítva az egész sírhalom, és a sírszegélyeket haniwák képezik, ezek azok a vöröses-barna agyagfigurák, amik sokféle funkciót is betöltöttek, de ezek kifejezetten itt csak a sír díszítésére szolgáltak.
Az ilyen díszítő haniwák általában mind hosszúkás alakú, kevésbé agyondizájnolt agyagfigurák voltak. (Ha jól tudom, Nintoku sírját többszázezer ilyen haniwa szegélyezi....*_* durva...ellehettek vele egy darabig...kár hogy a tényleg nagy, császári vonalú kofunokat nem lehet megnézni ennyire közelről mint a Kamezuka kofunt...hacsak nem vagy régész. XD)
A sírkamrába rakott haniwáknak amúgy konkrét alakjuk is volt, leggyakoribbak az állatalakok, az emberalakok, házak, fegyverek, pajzsok és számos más apró használati tárgy. Érdekes, hogy sohasem helyezték őket a sírba/koporsóba magába, hanem mindig a sírdombra, vagy a sírkamrába körbe-körbe. Még érdekesebb, hogy azt olvastam még otthon, hogy Kínában ugyanebben az időben szintén készítettek agyagfigurákat, de azokat kizárólag bele a sírba rakták a halottal eltemetve, sőt máshogy is néztek ki teljesen, egyáltalán nem hasonlítottak a haniwákra. Éppen ezért a régészek erősen megkérdőjelezik, hogy a kínai szobrocskák hatottak-e volna a japán haniwa készítésre, tekintve hogy jellegük és elhelyezésük eltér egymástól. Kínában már régi hagyományai voltak az emberek és állatok ábrázolásának, de a Kofun-korszak legelején semmi esetre sem kerülhettek át még Japánba kínai kőszobrok, mégkevésbé alkotóik. Ezért az elfogadott elképzelés az a haniwákról, hogy ezek önálló formában, egyedi japán technikákkal készültek. :)
Na visszatérve a Kamezuka kofunra, ő is hatalmas, és mire felmásztam a tetejére, jól kifulladtam. Bár lehet ebben a biciklizés utáni fáradtság is benne volt. XD
Közben fotóztam, mint az őrült, úgyhogy nézegessétek meg a képeket, remélem visszaadják a hely szépségét! Gyönyörű volt a táj, meg a kofun, meg minden! Bár a szél majdnem lefújt a tetejéről. XD
A tetején ki volt rakva a kősír nyitott állapotban. Rohadt jól nézett ki. <3 Sajnos nagyon kevés lelet maradt meg... ezek most a sír melletti kis múzeumban vannak kiállítva. Mielőtt megkérdezné valaki, azért van kevés, mert az elmúlt 1500 év során annyian rabolták ki már a sírt sajnos, amennyien nem szégyellték....-__-;; Ez a legtöbb ilyen nagy kofunra elmondható sajnos...még szerencse, hogy a falfreskókat nem lehet elvinni olyan könnyen. :D
Konkrét sírkamra itt nem volt, amibe bele lehetett volna menni. Csak a tetején a sír.
A múzeumban sajnos nem lehetett fotózni, se videózni, de voltak mindenféle leletek azért, kiegészítve plasztikákkal, hogy tudjuk hogy nézett ki az eredeti tárgy.
Onnan tudnak ennyire pontosan visszakövetkeztetni, hogy egy szomszédos, sokkal kisebb, de vagy 3szor magasabb hegyen levő kofunban ugyanilyen leleteket találtak, csak azok szinte teljes épségben fennmaradtak, és senki nem vitte el őket, mert fenn van a francban. XD XD XD
Voltak karkötők, nyakláncok, kések, tükrök, fegyverek, szerszámok, sámánisztikus szimbólumoknak tartott botok és pálcák, valamint voltak még kezdetleges vaskardok, cserépedények, gyöngyök, és a haniwák után másik nagy kedvencem, bronztükrök!
Na, ez vicces volt amúgy. Odaérek ahhoz az üvegpolchoz, amin a bronztükör volt, 1 db keményen. És azt hittem először rosszul látok. Én eddig ilyet ugye mindig csak fényképeken láttam, és hát kis naívan gondoltam, hogy olyan minimum 20-30 centi átmérűjük lehet, talán mégtöbb, de semmi esetre sem kisebb. Ez meg ami itt ki volt rakva, kisebb volt mint az öklöm!
XDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Már épp kezdett összetörni a lelkivilágom a kiábrándultságtól, erre jött a múzeumi bácsi aki magyarázott nekünk a leletekről, és megkérdeztem tőle, hogy minden bronztükör ekkora? XD Erre mondta, hogy jaj neeeem, ennél sokkal nagyobbak, ez csak ilyen különleges, hogy ilyen pici, de sajnos itt csak ez maradt meg egyben. A nagyobbakat mind elvitték, csak ez nem kellett senkinek. XDDDDDDDDDD
Szegééééééééény! Úgy megsajnáltam, legszivesebben hazahoztam volna. XDDD
Totál ugyanúgy nézett ki, mint a nagyok, csak piciben. Meglepően részletes díszítés volt rajta. :O
A bácsit amúgy lerohantam kérdésekkel természetesen, szerencsére készségesen válaszolt, bár nem volt régész, de sztem vmi történész féleség lehetett, csak azt nem értem, akkor mit keres itt egy múzeumban a semmi közepén. XD
(Mondom ezt én, aki szintén egy sír múzeumába akar menni a semmi közepére. XDDDDDDDDDDDDD)
Kérdezgettem a shijinről, és örültem, hogy tudta miről beszélek XD Az első ember itt, aki tudja...T_T bár azt mondta ezzel tudtával senki nem foglalkozik ebben az országban így konkrétanXDDDD nézett is, hogy én mit akarok vele kezdeni. XD Ennek ellenére tök érdekes elméleteket mondott azon kérdésemre, hogy Kyuushuu-n miért nincs eddig semmi shijin-es lelet. Amikor Kyuushuu-n keresztül közlekedett a fél Yamato-udvar mindig Koreába, meg Kínába. El nem tudtam képzelni, akkor hogy hogy nem maradt fenn semmi vallási vagy művészeti emlék, írás, akármi. Oké, Hokkaidou-n sincs, de az érthető, mert fenn van a francban, és azon keresztül senki nem ment Kínába. Erre érdekes választ kaptam.
Én például nem tudtam eddig, hogy a 5dik századig Kyuushuu-t Kína és a Yamato-udvar is levegőnek nézte, egy teljesen különálló részként kezelték.
Annyira nem vették semmibe, hogy mikor Yamato-ból (a mai Kansai) a törzsfők lejöttek Kyuushuu-ig, és átmentek Koreába, onnan meg Kínába, Kyuushuu-n sosem hagytak semmi különöset se odafele, se visszafele menet. Csak egy egyszerű átjáróháznak használták, néha hagytak itt kisebb dolgokat, de semmi lényegeset. Később persze ez a buddhizmus megjelenésével teljesen megváltozott, de az őskor végén-ókor elején nem igazán foglalkoztak Kyuushuu-val.
Meg még mondott sokmindent, kérdezgettem a kerámiákról is, meg a koponyákról amik ki voltak állítva és nagyon jó állapotban voltak még :D de nem akarlak fárasztani ezzel titeket, biztos már így is mindenki bealudt, aki eddig bírta. XD
Jaj azt kihagytam, hogy mikor még odaértünk, akkor találkoztunk egy párral, akik kutyáztak épp a kofun körül kialakított parkban, és beszélgetni kezdtünk velük, miután pofátlanul megkérdeztem, hogy lefotózhatom-e a kutyákat. ^^"""""
Mert hát nem megint olyan kutyája volt a párocskának, mint amilyet akarok? XDDDDDDDDD
Annyira, de annyira aranyosak voltak!!!!
Picik, fluffy-k, és nagyon barátságos szemük van!!! *________________*
Volt amelyik nagyon barátkozós volt, de volt amelyik totál megijedt. XD
<3 <3 <3
ミニチュアダックスフント
Szóval a konklúzió, hogy nagyon jó volt, élveztem egészen addig a pillanatig amíg vissza nem indultunk, mikor is elkezdett esni az eső. És csak esett, és esett és rendületlenül esett. Én pedig rendületlenül áztam szarrá. XD (nincs kapucnim, az ernyőmet meg nem vittem, mivel az én egyensúlyérzékemmel nem vállalok be 2 óra tekerést félkézzel...-az meg mellékes csak, hogy a kresz is tiltja XD)
Vennem kell egy esőkabátot.
Na nem baj, mostmár elmondhatom, hogy bicikliztem sokat esőben is. XD Kár, hogy szemüveges embernek ez nem olyan jó mulatság...^^""""""
DE A LÉNYEG, HOGY VOLTAM EGY KOFUNNÁL!!!!!!!!! OMGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGG.
Konklúzió:
MENNI AKAROK MÉG SOK KOFUNHOZ!
ÉS ASUKÁBA!
*O*