Perfect bath
Mű címe: Perfect’s bath
Szerző: naomi69 vagy ha jobban tetszik Cicusod69
Smack by ~Cicusod69 on deviantART
Figyelzetetés: Slash, Shounen-ai, Trágár nyelvezet, PWP
Megjegyzés: AU, Humor, Drarry
Korhatár: 18
Jogok: A szereplők és a helyszínek teljes joga J.K. Rowling asszonyság kezében vannak.
Jelölések:
Gondolatok
: Párszaszó:
Történet: Drarry!! Draco nem is sejtette milyen borzalmak érik azon a bizonyos estén… Madam Pomfrey, maszturbáló Potterek és egyéb lények. Mi lesz itt?
Fejezet 1.
Ginny POV
- És Zambini, komolyan beszéltem, ha elszúrod, tényleg feldoblak. - Ezzel a választ meg sem várva kifordult a pince lejáróból, és elindult a bűbájtanterem felé. Még hallott a háta mögül pár elmosódott szitkozódást, de nem foglalkozott vele. Elégedett mosolyra húzódott a szája.
Végre megvagy! Ostoba mardekáros. - Még szélesebb mosoly. - Ó Harry, az utam immár kikövezve hozzád.
Zsebére simította a kezét, amiben egy fiola Weasley Varázsvicc féle Színtelenszagtalan Bors kenőcs lapult. Egy mellékfolyosóra kanyarodva előhúzta az üvegcsét, és két cseppet az ujjaira cseppentett, amit a szeme alá dörzsölt. Gyorsított a léptein, miközben tovább masszírozta a kenőcsöt, és míg meg nem jelentek a szemében az első könnyek.
Na még egy kicsit, és tökéletes.
Hirtelen megbotlott egy kiálló kőben, és nekiesett a falnak, ami kicsit feljebb lökte a kezét. Kétségbeesetten nyüszített a szemébe nyilalló fájdalomtól, és a szemébe került kenőcstől. Szapora pislogások között próbálta kikönnyezni, de nem segített semmit. Kínjában odakapta a kezét, és megpróbálta kidörzsölni.
- Áááááá, bassza meg, hogy lehetek ilyen hülye?!- ordította kétrét görnyedve a fájdalomtól.
Egy sarokba dőlve szuszogott, és próbálta túlélni a hülyeségét, miközben könnyei talárjára záporoztak, nagy foltot hagyva rajta.
Semmi baj. Semmi baj. Nyugi! Huuh. Huh. Ez így csak még jobb. Hiteles az egész.
Futásnak eredt a terem felé, hogy mire oda ér, kimelegedjen. Mikor célhoz ért, fájó szemeit megerőltetve keresett egy pont olyan vörös üstököt, mint az övé.
Megvan.
- Rooooon! Segítened keell!- sírta.
Draco POV:
Egy morcos árny suhant végig Roxfort gyertyafénnyel megvilágított folyosóin. Draco Malfoy frusztráltan szusszantott, és kicsit gyorsított a léptein.
Ínhüvelygyulladás?? Most ez KOMOLY?
Jobb alkarjába ismételten belehasított a fájdalom. Mikor arcához emelte kezét - egy diszkrét roppanást követően -, inkább visszaeresztette karját az oldalához. Bal kezével ráfogott a fájó alkarjára, hogy érezze a melegséget, ami még a kötéseken keresztül is áradt belőle.
Még Madam Pomfrey előtt kellet volna fürdenem. Hogy fogok én ezzel a kötéssel normálisan tisztálkodni?
Befordult egy folyosósarkon, mikor hirtelen megtorpant.
Ó, istenem. És mi lesz, ha a háztársaim rájönnek, mi baja is a karomnak? Neem, ezt a szégyent már képtelen lennék elviselni! De ha esetleg Parkinson is be merészelne szállni a gúnyolódásba - egy sötét vigyor terült el a sápadt arcon -, hát emlékeztetem az ő kísértetiesen hasonló helyzetére, bár ő azért került eme állapotba, mert senkinek nem kell, és nem rákényszerül, mint Draco. Mert ugyan… ki hinné el a Mardekár klubhelyiségben, hogy a szorgos körmöléstől gyulladt be a keze, és nem a késő estig tartó rejszolástól. Szóval, a helyzet finoman szólva is kínos. Nincs más hátra, el kell tüntetni a bizonyítékokat.
Gyors mozdulatokkal tépkedte le magáról a finom anyagból készült kötést, ami különböző nyugtató és hűsítő bájitalokkal volt átitatva.
Nem elég, hogy ebben a kibaszott iskolában egy passzív srác sincs, akivel elszórakozhatna, a háború óta a „rávehető” hugrabugos fiúk is romantikára, meg párkapcsolatra vágynak. Fujh! Inkább a halál! A fájdalom már megvan, bár azt hittem, valami konkrétabb dologba pusztulok bele.
Miután lekerült róla szövet, kissé megnyugodva előhúzta a pálcáját, hogy eltüntethesse a bizonyítékot. A karjába ismét belemart a fájdalom, de összeszorította az állkapcsát, és az átka felperzselte az anyagot. Kissé megnyugodva folytatta útját. Csak két fordulón kellet túljutnia, mire végre elérkezett céljához. Szembenézett a szoborral, és már csak azért imádkozott, hogy senki ne foglalja el előle a helyet.
- Malacpersely! - dörmögte a jelszót. Még egy, Dumbledore ismételődő mániái sorában. Pufogása ellenére egy felszabadult sóhajjal nyugtázta a kőszobor mozgását, amivel utat nyitott neki a finom meleg fürdőjéhez, amit nagyon nem fog elsietni! Szinte még egy félmosoly is felmerészkedett arcára… Míg meg nem hallotta. Azt.
Vízcsobogás… és elfojtott hangok. Neeeem, ő most megőrül, ha várnia kell! Ezek után, amin átment - és ami vélhetőleg még vár ma rá - igazán megérdemli!
De hirtelen valami szöget ütött a fejébe. Hogyan engedhette be a szobor, mikor a helyiség tisztán hallhatóan foglalt? Szadista mosolyra húzódtak ajkai. Csak egy magyarázat lehet: a kis behatoló nem prefektus.
- Húú, de megdöglessz most, te kis geci! - suttogta élvezettel maga elé, és a falhoz lapulva araszolt előre, hogy pillantást vethessen a medence felé. Egy macskát megszégyenítő kecsességgel nyúlt előre, míg megfelelő közelségbe nem került a beugróhoz, és gyors, feltűnésmentes mozdulattal kikukucskált. De a látványtól hirtelen lemerevedett, és a levegő a tüdejében rekedt.
Ez. Nem. Lehet. Igaz. Nem hiszek a szememnek: Harry Szent Potter, a varázsvilág megmentője… Az Ő kádjában. - Draco szemei kistányér méretűre tágultak, mikor végre leesett neki, hogy mi is zajlik a szemei előtt. - Hát ezért a hangok?! Harry Potter álló farokkal az ÉN medencémben. Rejszol.
A fehér márványfalakra immár kiült a forró pára, és langyos cseppekben csordogált rajtuk lefelé a víz. A fehér medence teljesen tele volt vízzel, néhol foltokban cseresznyevirág illatú hab úszkált. A gyertyák fénye finoman esett a medence szélén ülő fiúra, akinek a háta épp most vált el a faltól, hogy előre dőljön az arany csapok egyikéhez, de az túl messze volt, ezért lágy siklással belegázolt a vízbe, hogy elérje a célját. Megtekerte az egyik smaragddal díszített csapot, amiből sűrű, átlátszó szappan csorgott a fiú kezébe. Mikor az megtelt, visszagázolt eredeti helyére, és visszapattant a peremre. Napbarnított, nedves testén hasra esett a gyertyafény. A vízcseppek huncut szertelenséggel csorogtak lefelé, hogy újra találkozzanak a medence vizével, vagy épp elvesszenek a fiú szőrében. Draco végigfuttatta tekintetét Potter izmos alakján, és finoman megnyalta a kiszáradt ajkait.
Potter teste meglepte. Nem hitte, hogy ennyire izmos lett az utóbbi időben. Vállai szélesek és izmosak, míg dereka keskeny és vékony. Izmai táncot jártak minden egyes mozdulatánál és lélegzetvételénél. Felső teste napbarnított volt a sok kviddicsedzéstől, derekán viszont megtört ez a szín, és átadta magát egy finom alabástrom árnyalatnak, melybe sötét ösvényt húzott a fanszőrzete. És ami alatta volt… Draco nagyot nyelt. Nem gondolta, hogy látja valaha is Pottert teljes felkészültségben, de ez mindent megért. A formás rózsaszín golyók felett büszkén ágaskodott pénisze, gazdája figyelméért. Amit meg is kapott egy elhaló sóhaj keretében. Az összes szappant rácsorgatta, majd finom tekerő mozdulatokkal eloszlatta az egész vesszőn, majd kissé széjjelebb tolta térdeit.
Draco hirtelen elszakította a tekintetét a látványtól, és hevesen dobogó szívvel nekidőlt a falnak. Kezét rásimította dübörgő mellkasára, és lassan lecsúsztatta feszülő öléig. Életében nem látott még ennél szexibb dolgot! Harry Potter, ahogy vizesen, csöpögő hajjal és farokkal kiveri. AGH! Egy álom! De mégis, mit tegyen? Ha ő is előveszi, akkor le fog bukni. Most hogy nézne az ki, ha egy véletlen nyögés miatt rájönne, hogy nincs egyedül? És azt a kárörvendő-gunyoros arcot sem akarta élőben látni. De az istenért! Ez. POTTER. Tanácstalanul az beszívta alsóajkát, és kicsit ráharapott. Még egy pillantás Potterre, ahogy teljes terpeszbe vágja magát, és immár a fenekét síkosítja. Ez olyan élvezethullámot indított el a hasából a farkába, hogy majd szétrepesztette a farmerját.
Dilemma eldöntve.
Talárját félrelökve gyorsan kicsatolta az övét, és az alsójába nyúlva fényre húzta merevedését. Visszafordult Potter felé, és húzott egyet a farkán, mire csuklója hangos kattogással tiltakozott. Elhúzta a száját, de folytatta.
Potter eddigre már két ujjal tágította magát, és a farkán járó keze már finom habot vert. Hátát a falnak vetette, és lábait teljesen kihúzta a vízből, hogy jobban kezére essen a feneke. Úgy látszik, elérte, amiért nyújtózkodik, mert egyszerre hátradöntötte a fejét a falnak, és egy nagyot nyögött. Szinte érzékelhető volt, ahogy árasztotta a hőt magából. Kipirult arccal, és élvezettől csillogó szemekkel tekintett le az ölébe, és kis huncut mosollyal egy kevés vizet fröcskölt az ölébe, amitől a szappan eszeveszett habzásba kezdett.
Draco halántékán megjelent az első izzadtságcsepp, amint figyelte Harry Hú-de Megbasznám Pottert. Bár nem ez volt az egyetlen ok, amiért leizzadt. A csuklója hátborzongató hangokat adott ki, égett és fájt. Kezet cserélt, de legnagyobb rémületére az is roppant egy gyanúsat. Teljesen ledermedt. Hitetlenkedve emelte maga elé karjait, magára hagyva az immár izgalomtól csöpögő farkát.
Épp most élem át életem legerotikusabb élő pornóját, és nem tudom kiverni magamnak?! Na ne szórakozz!!!
Hirtelen ötlettől vezérelve beleköpött nyitva tartott tenyereibe, és egyenletesen eloszlatta rajtuk a nyálát. Összeszorította az ökleti, és nekitámasztotta a falnak a farka előtt. Övének csatos végét betűrte a nadrágja belsejébe, hogy ne zörögjön. Közben tekintetével visszatért a medencében zajló jelenetre. Harry alábbhagyott az iramból, és egyik lábát visszaeresztette a gőzölgő, illatos vízbe, mialatt kihúzta magából ujjait. Draco ezalatt markainak bejáratához illesztette a kemény vesszejét, és kéjes mordulással beléjük hatolt. Lassú ütemben mozgott, szeretett volna Harryvel együtt elélvezni.
Harry a felhúzott térdén pihentette a karját, míg habos ujjaival kínzó lassúsággal cirógatta magát. A fehér hab végigfolyt az ágyékán, és az egyre dagadóbb tócsában gyűlt össze a lábai között. Harry hirtelen, erősen, két kézzel ráfogott a merevedésére, és ruhacsavaró mozdulatokkal pumpálta magát egyre gyorsuló ütemben a csúcs felé. Draco, látva ezt, gyorsabb tempóra váltott, amitől gerincébe belemart az élvezet, és farka fájón sajgott. Száját apró nyögések, és finom lihegés hagyta el, mikor tudatosult benne, milyen helyzetbe is került.
Harry Potter elől bujkálva baszom a falat. - Csíntalan vigyorra húzódtak vékony ajkai - Ó pokolba is. Igen!
Harry mozdulatai veszítettek koordináltságukból, és a nyakán kidagadt egy ér, mikor várakozóan ívbe feszült a háta. Golyói szorosan testéhez simultak, jelezve, hogy már nagyon várják az enyhülést.
Draco lélegzete is egyre inkább akadozott, halántékán és nyakán a szőke tincsei izzadtságába ragadtak. Sápadt arcára az izgalom pírja festett élvezetet, szemei vidámságtól, és hihetetlen gerjedelemtől fénylettek. Karjai égtek, de már ezt sem érezte, annyira elmerült öklei dugásában, így azt sem vette észre, ahogy nadrágja lejjebb csúszott, combjain ezzel kiszabadítva fogságából övcsatját, ami hangos csattanásokkal ütődött neki az éppen inzultált csempének. Ezt meghallva azonnal lemerevedett, és reménykedett, hogy Harry nem vette ész…
- Ki van ott? Te vagy az, Mirthil? Megmondtam, hogy húzz innen! - Draco gyorsan behúzódott a fal takarásába, de fedezéke nem sokáig nyújthatott neki biztonságot a csobogó hangokból ítélve. A kezeibe nyilalló fájdalommal mit sem törődve rángatta vissza magára a nadrágot, de elkésett. Egy rózsaszín lepedőbe bugyolált Harry Potter ugrott mellé harcra készen pálcával a kezében. - Mi a…?! MALFOY?! - Jeges folyam indult meg a gerince mentén.
Fantasztikus! Összegezzük. A kezeim szétrecskáztam. Rátörtem Harry Megmentettem-A-Világot Potterre. Majdnem felcsináltam a falat. Lebuktam, és most itt állok előtte álló farokkal egy kibaszottul félreérthetetlen helyzetben… Mit vétettem neked, Merlin?
Folytatás...
Szerző: naomi69 vagy ha jobban tetszik Cicusod69
Smack by ~Cicusod69 on deviantART
Figyelzetetés: Slash, Shounen-ai, Trágár nyelvezet, PWP
Megjegyzés: AU, Humor, Drarry
Korhatár: 18
Jogok: A szereplők és a helyszínek teljes joga J.K. Rowling asszonyság kezében vannak.
Jelölések:
Gondolatok
: Párszaszó:
Történet: Drarry!! Draco nem is sejtette milyen borzalmak érik azon a bizonyos estén… Madam Pomfrey, maszturbáló Potterek és egyéb lények. Mi lesz itt?
Fejezet 1.
Ginny POV
- És Zambini, komolyan beszéltem, ha elszúrod, tényleg feldoblak. - Ezzel a választ meg sem várva kifordult a pince lejáróból, és elindult a bűbájtanterem felé. Még hallott a háta mögül pár elmosódott szitkozódást, de nem foglalkozott vele. Elégedett mosolyra húzódott a szája.
Végre megvagy! Ostoba mardekáros. - Még szélesebb mosoly. - Ó Harry, az utam immár kikövezve hozzád.
Zsebére simította a kezét, amiben egy fiola Weasley Varázsvicc féle Színtelenszagtalan Bors kenőcs lapult. Egy mellékfolyosóra kanyarodva előhúzta az üvegcsét, és két cseppet az ujjaira cseppentett, amit a szeme alá dörzsölt. Gyorsított a léptein, miközben tovább masszírozta a kenőcsöt, és míg meg nem jelentek a szemében az első könnyek.
Na még egy kicsit, és tökéletes.
Hirtelen megbotlott egy kiálló kőben, és nekiesett a falnak, ami kicsit feljebb lökte a kezét. Kétségbeesetten nyüszített a szemébe nyilalló fájdalomtól, és a szemébe került kenőcstől. Szapora pislogások között próbálta kikönnyezni, de nem segített semmit. Kínjában odakapta a kezét, és megpróbálta kidörzsölni.
- Áááááá, bassza meg, hogy lehetek ilyen hülye?!- ordította kétrét görnyedve a fájdalomtól.
Egy sarokba dőlve szuszogott, és próbálta túlélni a hülyeségét, miközben könnyei talárjára záporoztak, nagy foltot hagyva rajta.
Semmi baj. Semmi baj. Nyugi! Huuh. Huh. Ez így csak még jobb. Hiteles az egész.
Futásnak eredt a terem felé, hogy mire oda ér, kimelegedjen. Mikor célhoz ért, fájó szemeit megerőltetve keresett egy pont olyan vörös üstököt, mint az övé.
Megvan.
- Rooooon! Segítened keell!- sírta.
Draco POV:
Egy morcos árny suhant végig Roxfort gyertyafénnyel megvilágított folyosóin. Draco Malfoy frusztráltan szusszantott, és kicsit gyorsított a léptein.
Ínhüvelygyulladás?? Most ez KOMOLY?
Jobb alkarjába ismételten belehasított a fájdalom. Mikor arcához emelte kezét - egy diszkrét roppanást követően -, inkább visszaeresztette karját az oldalához. Bal kezével ráfogott a fájó alkarjára, hogy érezze a melegséget, ami még a kötéseken keresztül is áradt belőle.
Még Madam Pomfrey előtt kellet volna fürdenem. Hogy fogok én ezzel a kötéssel normálisan tisztálkodni?
Befordult egy folyosósarkon, mikor hirtelen megtorpant.
Ó, istenem. És mi lesz, ha a háztársaim rájönnek, mi baja is a karomnak? Neem, ezt a szégyent már képtelen lennék elviselni! De ha esetleg Parkinson is be merészelne szállni a gúnyolódásba - egy sötét vigyor terült el a sápadt arcon -, hát emlékeztetem az ő kísértetiesen hasonló helyzetére, bár ő azért került eme állapotba, mert senkinek nem kell, és nem rákényszerül, mint Draco. Mert ugyan… ki hinné el a Mardekár klubhelyiségben, hogy a szorgos körmöléstől gyulladt be a keze, és nem a késő estig tartó rejszolástól. Szóval, a helyzet finoman szólva is kínos. Nincs más hátra, el kell tüntetni a bizonyítékokat.
Gyors mozdulatokkal tépkedte le magáról a finom anyagból készült kötést, ami különböző nyugtató és hűsítő bájitalokkal volt átitatva.
Nem elég, hogy ebben a kibaszott iskolában egy passzív srác sincs, akivel elszórakozhatna, a háború óta a „rávehető” hugrabugos fiúk is romantikára, meg párkapcsolatra vágynak. Fujh! Inkább a halál! A fájdalom már megvan, bár azt hittem, valami konkrétabb dologba pusztulok bele.
Miután lekerült róla szövet, kissé megnyugodva előhúzta a pálcáját, hogy eltüntethesse a bizonyítékot. A karjába ismét belemart a fájdalom, de összeszorította az állkapcsát, és az átka felperzselte az anyagot. Kissé megnyugodva folytatta útját. Csak két fordulón kellet túljutnia, mire végre elérkezett céljához. Szembenézett a szoborral, és már csak azért imádkozott, hogy senki ne foglalja el előle a helyet.
- Malacpersely! - dörmögte a jelszót. Még egy, Dumbledore ismételődő mániái sorában. Pufogása ellenére egy felszabadult sóhajjal nyugtázta a kőszobor mozgását, amivel utat nyitott neki a finom meleg fürdőjéhez, amit nagyon nem fog elsietni! Szinte még egy félmosoly is felmerészkedett arcára… Míg meg nem hallotta. Azt.
Vízcsobogás… és elfojtott hangok. Neeeem, ő most megőrül, ha várnia kell! Ezek után, amin átment - és ami vélhetőleg még vár ma rá - igazán megérdemli!
De hirtelen valami szöget ütött a fejébe. Hogyan engedhette be a szobor, mikor a helyiség tisztán hallhatóan foglalt? Szadista mosolyra húzódtak ajkai. Csak egy magyarázat lehet: a kis behatoló nem prefektus.
- Húú, de megdöglessz most, te kis geci! - suttogta élvezettel maga elé, és a falhoz lapulva araszolt előre, hogy pillantást vethessen a medence felé. Egy macskát megszégyenítő kecsességgel nyúlt előre, míg megfelelő közelségbe nem került a beugróhoz, és gyors, feltűnésmentes mozdulattal kikukucskált. De a látványtól hirtelen lemerevedett, és a levegő a tüdejében rekedt.
Ez. Nem. Lehet. Igaz. Nem hiszek a szememnek: Harry Szent Potter, a varázsvilág megmentője… Az Ő kádjában. - Draco szemei kistányér méretűre tágultak, mikor végre leesett neki, hogy mi is zajlik a szemei előtt. - Hát ezért a hangok?! Harry Potter álló farokkal az ÉN medencémben. Rejszol.
A fehér márványfalakra immár kiült a forró pára, és langyos cseppekben csordogált rajtuk lefelé a víz. A fehér medence teljesen tele volt vízzel, néhol foltokban cseresznyevirág illatú hab úszkált. A gyertyák fénye finoman esett a medence szélén ülő fiúra, akinek a háta épp most vált el a faltól, hogy előre dőljön az arany csapok egyikéhez, de az túl messze volt, ezért lágy siklással belegázolt a vízbe, hogy elérje a célját. Megtekerte az egyik smaragddal díszített csapot, amiből sűrű, átlátszó szappan csorgott a fiú kezébe. Mikor az megtelt, visszagázolt eredeti helyére, és visszapattant a peremre. Napbarnított, nedves testén hasra esett a gyertyafény. A vízcseppek huncut szertelenséggel csorogtak lefelé, hogy újra találkozzanak a medence vizével, vagy épp elvesszenek a fiú szőrében. Draco végigfuttatta tekintetét Potter izmos alakján, és finoman megnyalta a kiszáradt ajkait.
Potter teste meglepte. Nem hitte, hogy ennyire izmos lett az utóbbi időben. Vállai szélesek és izmosak, míg dereka keskeny és vékony. Izmai táncot jártak minden egyes mozdulatánál és lélegzetvételénél. Felső teste napbarnított volt a sok kviddicsedzéstől, derekán viszont megtört ez a szín, és átadta magát egy finom alabástrom árnyalatnak, melybe sötét ösvényt húzott a fanszőrzete. És ami alatta volt… Draco nagyot nyelt. Nem gondolta, hogy látja valaha is Pottert teljes felkészültségben, de ez mindent megért. A formás rózsaszín golyók felett büszkén ágaskodott pénisze, gazdája figyelméért. Amit meg is kapott egy elhaló sóhaj keretében. Az összes szappant rácsorgatta, majd finom tekerő mozdulatokkal eloszlatta az egész vesszőn, majd kissé széjjelebb tolta térdeit.
Draco hirtelen elszakította a tekintetét a látványtól, és hevesen dobogó szívvel nekidőlt a falnak. Kezét rásimította dübörgő mellkasára, és lassan lecsúsztatta feszülő öléig. Életében nem látott még ennél szexibb dolgot! Harry Potter, ahogy vizesen, csöpögő hajjal és farokkal kiveri. AGH! Egy álom! De mégis, mit tegyen? Ha ő is előveszi, akkor le fog bukni. Most hogy nézne az ki, ha egy véletlen nyögés miatt rájönne, hogy nincs egyedül? És azt a kárörvendő-gunyoros arcot sem akarta élőben látni. De az istenért! Ez. POTTER. Tanácstalanul az beszívta alsóajkát, és kicsit ráharapott. Még egy pillantás Potterre, ahogy teljes terpeszbe vágja magát, és immár a fenekét síkosítja. Ez olyan élvezethullámot indított el a hasából a farkába, hogy majd szétrepesztette a farmerját.
Dilemma eldöntve.
Talárját félrelökve gyorsan kicsatolta az övét, és az alsójába nyúlva fényre húzta merevedését. Visszafordult Potter felé, és húzott egyet a farkán, mire csuklója hangos kattogással tiltakozott. Elhúzta a száját, de folytatta.
Potter eddigre már két ujjal tágította magát, és a farkán járó keze már finom habot vert. Hátát a falnak vetette, és lábait teljesen kihúzta a vízből, hogy jobban kezére essen a feneke. Úgy látszik, elérte, amiért nyújtózkodik, mert egyszerre hátradöntötte a fejét a falnak, és egy nagyot nyögött. Szinte érzékelhető volt, ahogy árasztotta a hőt magából. Kipirult arccal, és élvezettől csillogó szemekkel tekintett le az ölébe, és kis huncut mosollyal egy kevés vizet fröcskölt az ölébe, amitől a szappan eszeveszett habzásba kezdett.
Draco halántékán megjelent az első izzadtságcsepp, amint figyelte Harry Hú-de Megbasznám Pottert. Bár nem ez volt az egyetlen ok, amiért leizzadt. A csuklója hátborzongató hangokat adott ki, égett és fájt. Kezet cserélt, de legnagyobb rémületére az is roppant egy gyanúsat. Teljesen ledermedt. Hitetlenkedve emelte maga elé karjait, magára hagyva az immár izgalomtól csöpögő farkát.
Épp most élem át életem legerotikusabb élő pornóját, és nem tudom kiverni magamnak?! Na ne szórakozz!!!
Hirtelen ötlettől vezérelve beleköpött nyitva tartott tenyereibe, és egyenletesen eloszlatta rajtuk a nyálát. Összeszorította az ökleti, és nekitámasztotta a falnak a farka előtt. Övének csatos végét betűrte a nadrágja belsejébe, hogy ne zörögjön. Közben tekintetével visszatért a medencében zajló jelenetre. Harry alábbhagyott az iramból, és egyik lábát visszaeresztette a gőzölgő, illatos vízbe, mialatt kihúzta magából ujjait. Draco ezalatt markainak bejáratához illesztette a kemény vesszejét, és kéjes mordulással beléjük hatolt. Lassú ütemben mozgott, szeretett volna Harryvel együtt elélvezni.
Harry a felhúzott térdén pihentette a karját, míg habos ujjaival kínzó lassúsággal cirógatta magát. A fehér hab végigfolyt az ágyékán, és az egyre dagadóbb tócsában gyűlt össze a lábai között. Harry hirtelen, erősen, két kézzel ráfogott a merevedésére, és ruhacsavaró mozdulatokkal pumpálta magát egyre gyorsuló ütemben a csúcs felé. Draco, látva ezt, gyorsabb tempóra váltott, amitől gerincébe belemart az élvezet, és farka fájón sajgott. Száját apró nyögések, és finom lihegés hagyta el, mikor tudatosult benne, milyen helyzetbe is került.
Harry Potter elől bujkálva baszom a falat. - Csíntalan vigyorra húzódtak vékony ajkai - Ó pokolba is. Igen!
Harry mozdulatai veszítettek koordináltságukból, és a nyakán kidagadt egy ér, mikor várakozóan ívbe feszült a háta. Golyói szorosan testéhez simultak, jelezve, hogy már nagyon várják az enyhülést.
Draco lélegzete is egyre inkább akadozott, halántékán és nyakán a szőke tincsei izzadtságába ragadtak. Sápadt arcára az izgalom pírja festett élvezetet, szemei vidámságtól, és hihetetlen gerjedelemtől fénylettek. Karjai égtek, de már ezt sem érezte, annyira elmerült öklei dugásában, így azt sem vette észre, ahogy nadrágja lejjebb csúszott, combjain ezzel kiszabadítva fogságából övcsatját, ami hangos csattanásokkal ütődött neki az éppen inzultált csempének. Ezt meghallva azonnal lemerevedett, és reménykedett, hogy Harry nem vette ész…
- Ki van ott? Te vagy az, Mirthil? Megmondtam, hogy húzz innen! - Draco gyorsan behúzódott a fal takarásába, de fedezéke nem sokáig nyújthatott neki biztonságot a csobogó hangokból ítélve. A kezeibe nyilalló fájdalommal mit sem törődve rángatta vissza magára a nadrágot, de elkésett. Egy rózsaszín lepedőbe bugyolált Harry Potter ugrott mellé harcra készen pálcával a kezében. - Mi a…?! MALFOY?! - Jeges folyam indult meg a gerince mentén.
Fantasztikus! Összegezzük. A kezeim szétrecskáztam. Rátörtem Harry Megmentettem-A-Világot Potterre. Majdnem felcsináltam a falat. Lebuktam, és most itt állok előtte álló farokkal egy kibaszottul félreérthetetlen helyzetben… Mit vétettem neked, Merlin?
Folytatás...