Saját - meme

[enielfic]

Cím: Címtelen próbálkozás zenére
Fandom: saját - fandom nélkül (meg egy kis dajkamondókák, némi Kis herceg és Setét Torony behatás, Stonehenge és farkasemberek)
Tartalom: Lia bíztatására kipróbáltam a zenés memét fandom nélkül is. Semmi megkötés, semmi irányvonal, csak a gondolatok, amik megrohannak. (Az elsőért külön bocsánatot kérek, még nagyon

Comments

[iek1990]

Az első és az utolsó tetszik a legjobban. A versike érdekes lett, jól összekeverted a saját gondolataidat a mondókákkal.
Egyébként mennyire könnyű zenés memét írni? Valahogy még sosem jutottam el odáig, hogy bele is kezdjek. Pedig tudom, hogy nem kell félni tőle :D

[eniel1]

Köszönöm, kicsit félve tettem fel, de örülök, hogy tetszik. ;)

Nos, van, aki szerint nehéz, én szeretem, szerintem inspiráló és élvezetes. Próbáld csak ki, legfeljebb egy óra az egész, a dalaid hosszúságától függően. :)

[lia696]

1 Hadd nézzem, mi jár a fejedben, a koponyádban, min gondolkodsz? De ha belenézek a fejedbe, akkor is csak véres ereket látok, a fizikait. A gondolataid a tieid, erőszakkal nem szedhetem ki belőled, de kíváncsi vagyok, nem tehetek róla, miért nem mondod el? Bántani foglak, mindenkinek kibeszéllek, félj tőlem, csináld azt, amit én akarok! Hiszen mindenki más gondolatait meg tudom fejteni. Mi néz ki a füléből? Az agya, a gondolatai, azokat ismerem, és téged akkor sem tudlak megfejteni. Sír a baba, a gyerekkor is csak a halálról szól, soha nem lehet elkerülni, halállal születsz, születéssel halsz, a pusztulás mindig jelen lesz, Döglött lónak fáj a lába, mivel mégy így Kanizsára? A döglött lónak már semmije nem fáj, de a gyerek nem tudja felfogni, mi történik ilyenkor, ezért ha éppen levágták a ló lábát, és abba döglött bele, akkor azt mondja, hogy fáj neki. Hiszen „én”, aki a verset írtam, gyerek voltam egyszer, és nem akartam felfogni, hogy létezik a halál, és még most sem értem igazán

[enielfic]

Érdekes olvasni az értelmezést, köszönöm! :)
Tényleg kiraktad? Ó. :) Köszi. :)

[soleosolere]

Nekem a harmadik tetszik a legjobban. Az is szomorú, de mentes attól a nem is tudom... sötét, és démoni, kissé őrült is:) kétségbeesettségtől, ami az első kettőt jellemzi. Mondjuk a zenék sem popdalok, szóval...;) A harmadiknak a legszebb a képi világa (legalábbis nekem), a szavak zenéje. Mondtad, hogy időnként terápiának is használod az írást, és valóban nagyon jó, én is azt szeretem benne, hogy kiírhatjuk magunkból a bánatot, a feszültséget, az indulatokat, a fájdalmat. A negyedik és az ötödik is tetszik; szerintem a Within Temptation jobb hatással volt rád, mint az Evanescence, ezek szerint. :) Az első amúgy zseniális, mint vers - de nekem túl őrült.;)

Még több ilyeneket kérünk!

[enielfic]

Tettem fel ma is egyet, de ha nem szeretet az őrületet meg a sötétséget, ne nagyon olvasd el. :)

Na igen, nem túl sokféle zene van most az iPad-emen... :) De a Within
Temptationt tényleg jobban szeretem.

És bevallom, nekem is a hármas a kedvencem.

Köszönöm, hogy olvastad és hogy írtál!

És persze a maitól sem akarlak visszatartani, de ne mondd, hogy én nem figyelmeztettelek... :)

Ölellek!

[nayrria]

Nagyon hangulatos volt, és köszönöm, hogy feltetted és olvashattam! Most olvastam el másodszor, elsőre a mondóka és az utolsó tetszett, de úgy látszik ez folyamatosan változik, mert most a kedvenc idézetem belőle:

"Mennyi mindent kell még tennünk éjszaka, hogy a hold egyszer hátat fordítson nekünk?"

[enielfic]

Köszönöm, hogy olvastad, és örülök, hogy tetszett, hogy nem rémített el. :) Köszi, hogy írtál!