A padló jéghideg, de nem érdekel. Meguntam. Ötpercenként álltunk le, mert Yoshikinek valamiért mindig nyávogni kell. Én a magam részéről leültem, és azóta csöndben figyelem, ahogy Gackt keze ökölbe szorul. Nah igen, csak miatta mondtam igent.
Van már vagy fél éve is, hogy hajnalban csörgött a telefonom.
- Hum?
- Mit
(
Read more... )
Comments 4
Viszont ezt a dallamot még nem hallottam. Nem hiszem el, hogy akkor is zseni vagyok, ha oda se figyelek… Ezt le kellene írni. A fenébe is, egy csomó melóm van még, és itt szarakodom ezzel a maroknyi töketlen szép lassan kiöregedő jrockerrel!
bwahahahaha A+
Szomorúan nézem, ahogy a cipőjét veszi. Kiegyenesedik, és rám néz. Én vagyok a magasabb, mégis kicsinek érzem magam ilyenkor. Még a tekintetének is súlya van, szinte összenyom. A kék kontaktlencséje olyan, mintha világítana. Én jobban szeretem, ha nincs a szemében, de tény, hogy megbabonázó.
♥♥♥
Reply
Reply
Viszont ezt a dallamot még nem hallottam. Nem hiszem el, hogy akkor is zseni vagyok, ha oda se figyelek… Ezt le kellene írni. A fenébe is, egy csomó melóm van még, és itt szarakodom ezzel a maroknyi töketlen szép lassan kiöregedő jrockerrel!
pl. XD Amugy naon jo. Figyelni foglak, vigyazz mert marha jol irsz. ^o^
Reply
Köszi, hogy mennyire jól, azt nem tudom, de hogy elég sokat az fix ^^'
Reply
Leave a comment