Steki, ez a könyv MUST HAVE. Már több Nesbo-ismertetőd után voltam úgy, hogy "na most, MOST elkezdek Nesbót olvasni", de most, szóval MOST aztán már tényleg. Továbbra is azt mondom, hogy a skandináv krimi nem az én műfajom, de egyre jobban úgy érzem, Nesbóval - ha nem is a teljes életművével, de néhány kötet erejéig - kivételt teszek. Az a néhány mondat, amit idéztél... OMFG Figyu, a korral jár, hogy az ember előbb-utóbb már mindenen besír? LOL
"And who we’re given to love, that’s a lottery too." Ez egy mekkora igazság. Nem mi döntjük el, hogy kibe szeretünk bele, vagy kit szeretünk meg. Szinte teljesen rajtunk kívül áll. Vajon tehetünk arról, ha beleszeretünk valakibe? Vagy akár arról, ha szeretnénk, de nem. Meg tudjuk indokolni akár az egyiket, akár a másikat? Tényleg lutri az egész. Azzal viszont picit vitatkoznék, hogy senkit nem ment meg az, ha őt szeretik. Ha az ellenkezője szörnyeteget csinál(hat) az emberből, akkor a szeretet megtapasztalása igenis angyallá tesz(tehet) minket.
Figyu, a korral jár, hogy az ember előbb-utóbb már mindenen besír? LOL Meglehet. Ha szigorúan csak a könyvet nézem, krimitől nem várt módon többször sikerült bebőgnöm rajta. Ha meg nem csak a könyvet nézem... Inkább hagyjuk is!
Nagyon várom már, milyen élmény lesz neked Nesbo, ha végre kézbe veszel egyet. Talán most kiderül. :D
Azzal viszont picit vitatkoznék, hogy senkit nem ment meg az, ha őt szeretik. Ha az ellenkezője szörnyeteget csinál(hat) az emberből, akkor a szeretet megtapasztalása igenis angyallá tesz(tehet) minket.Hadd kötözködjek egy kicsit. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy ha te nem szeretsz, de ő igen, és végül nem szeretettsége miatt szörnyeteggé válik, akkor azért te vagy a felelős. Hiszen szörnyeteggé válása nem rajta múlt, hanem rajtad, mert nem szereted. Ez pont ugyanaz a gondolatmenet, mint az, hogy valakit a másik szerelme ment meg, csak éppen az ellentétes irányban. Mégis, ebben az esetben mindenki azonnal hárítana, hogy ugyan már, hogy lenne az én felelősségem az, hogy ő szörnyeteg lett? Ő tehet róla. A
( ... )
Comments 2
"And who we’re given to love, that’s a lottery too."
Ez egy mekkora igazság. Nem mi döntjük el, hogy kibe szeretünk bele, vagy kit szeretünk meg. Szinte teljesen rajtunk kívül áll. Vajon tehetünk arról, ha beleszeretünk valakibe? Vagy akár arról, ha szeretnénk, de nem. Meg tudjuk indokolni akár az egyiket, akár a másikat? Tényleg lutri az egész. Azzal viszont picit vitatkoznék, hogy senkit nem ment meg az, ha őt szeretik. Ha az ellenkezője szörnyeteget csinál(hat) az emberből, akkor a szeretet megtapasztalása igenis angyallá tesz(tehet) minket.
"The greatest thing you'll ever learn ( ... )
Reply
Meglehet. Ha szigorúan csak a könyvet nézem, krimitől nem várt módon többször sikerült bebőgnöm rajta. Ha meg nem csak a könyvet nézem... Inkább hagyjuk is!
Nagyon várom már, milyen élmény lesz neked Nesbo, ha végre kézbe veszel egyet. Talán most kiderül. :D
Azzal viszont picit vitatkoznék, hogy senkit nem ment meg az, ha őt szeretik. Ha az ellenkezője szörnyeteget csinál(hat) az emberből, akkor a szeretet megtapasztalása igenis angyallá tesz(tehet) minket.Hadd kötözködjek egy kicsit. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy ha te nem szeretsz, de ő igen, és végül nem szeretettsége miatt szörnyeteggé válik, akkor azért te vagy a felelős. Hiszen szörnyeteggé válása nem rajta múlt, hanem rajtad, mert nem szereted. Ez pont ugyanaz a gondolatmenet, mint az, hogy valakit a másik szerelme ment meg, csak éppen az ellentétes irányban. Mégis, ebben az esetben mindenki azonnal hárítana, hogy ugyan már, hogy lenne az én felelősségem az, hogy ő szörnyeteg lett? Ő tehet róla. A ( ... )
Reply
Leave a comment