Csodaidők - Jamina
Úgy feküdt ott a gyönyörű fehér shuutjában, s a hozzáillő rövid talárban, mintha csak békésen aludna. Leplen, amivel éppen letakarni készültek a kis testet, egy og vöröslött, ami az örök élet és a halál szimbóluma is volt egyben.
Mikor Jamina eltűnt a lepel alatt Judy fájdalmasan rezdült meg apja mellett, mert tudatosult benne, hogy valami végleges és visszafordíthatatlan történt, hogy a kislány, akit annyira megszeretett már sosem fog rámosolyogni. Giin átkarolta kislánya vállait, s vigasztalóan ölelte magához, miközben elkezdődött a virrasztás, s felcsendültek az első ének hangjai. Judy nem igazán fogta föl a szavakat, mert lelkét teljesen elragadta a gyász.