Fic: Vége van 2. fejezet
Cím: Vége van 2. fejezet
Páros: Jared/Jensen, Jared/Genevieve Cortese
Korhatár: NC-17
Megjegyzés/Figyelmeztetés: J2 fic. Mostani pletykák ösztönözték ezt a ficet. Remélem ez is tetszeni fog nektek, és ismertek :)
1. fejezet
Egy hete vágta kívülről Jaredre az ajtót, de a többi cuccáért még most sem volt képes elmenni. A stáb már másnap tudott a dologról, mindenki kedves volt. De sajnos az életnek mennie kellett tovább. Jared sokáig bánkódott, de ennek ellenére belekezdett a kapcsolatba Genevieve-vel.
Ez volt a legrosszabb, ami történhetett. Turbékoltak a forgatáson, amitől Jensen gyomra majdnem felfordult, és a szíve is majdnem kiszakadt. Azonban a „friss” pár nem zavartatta magát. Jensen emiatt egyre több időt töltött egyedül, és a többiek már hét végére aggódni kezdtek.
- Jensen. Nem hagyhatod, hogy a magánéleted befolyásolja a munkádat.
- Tudom Eric, de kell egy kis idő, amíg összeszedem magam.
- Rendben. De már csak egy hónap, ezt valahogy bírd ki. Aztán mikor leállunk, kicsit menj el valahová, kapcsolódj ki.
- Oké, oké - felelte egykedvűen, majd beült a kocsijába, ugyanis aznapra már vége volt a forgatásnak. Még meg volt a házhoz a kulcsa, ezért arrafelé vette az irányt. Küldött egy sms-t Jarednek, hogy elmegy a többi dolgáért, amiket ott hagyott, aztán belépett.
Lassan szedegette össze a cuccokat, valahogy olyan bánat telepedett rá, amitől mozogni is alig tudott. Főleg, hogy az emlékek feltörtek. Persze csak a jó emlékek. Ahogy körbenézett a kanapén, a konyhaasztalon, sőt még a bárpulton is a szenvedélyes szeretkezések jutottak eszébe. Amikor kinézett az udvarra, akkor más emlékek törtek elő. A vízicsata a medencében, aminek az lett a vége, hogy rohant be a szobájukba, hogy egymásnak essenek. Aztán belépett a szobába is, látszott az ágyon, hogy jó ideje nem aludtak benne. És ekkor jelent meg Sadie és Harley. Két oldalról fogták körbe Jensent, és néztek rá bánatos szemmel.
- Mi a helyzet srácok? - szólalt meg, és leült az ágy szélére, hogy megdögönyözze őket. De most a két kutya nem volt játékos kedvében. Az ölébe hajtották a fejüket, és néztek fel rá. Jensen csak simogatta őket. - Ti is hiányozni fogtok nekem - ezzel felállt. Ekkor Harley elviharzott a konyha felé, Sadie pedig kis hezitálás után szaladt csak utána. - Éhesek vagytok? - nézett a kajásedényeknél álló kutyákra, majd kinyitotta a hűtőt, és elővette a konzervet. Tett le nekik bőségesen, és mikor felállt, hogy visszategye, meglátott valakit.
- Hello - szólalt meg az az imádott hang. - Azt hittem már végeztél.
- Nem, de mindjárt elmegyek. Bocsi Jared, csak Sadie meg Harley…
- Semmi baj Jensen. A hifidet is elviszed?
- Azt hiszem nem. Itthagyom, ha kell.
- Nem kell köszi - ezzel meg akarta simogatni Harley fejét, de az arrébbhúzódott Jensen lábának dőlve. - Mi a baj kisöreg? - kérdezte meglepetten saját kutyáját, aki nagyon ellenségesen viselkedett vele. - Tudod, hogy hülyeséget csináltam?
- Ne kezd el Jay!
- De Jensen, kérlek! Megbántam…
- Persze, mégis vele vagy. És ahogy viselkedtek…
- De…
- Nincsen de - rázta meg szomorkásan a fejét. - Ha megbántad volna, és velem akarnál lenni, akkor velem lennél, nem Gennel.
- Nehéz ez nekem.
- Igen. Neked nehéz - ezzel ellépett, otthagyva Jaredet a kutyáival. Elkezdte kikötözni a hifit, amikor Jared a háta mögé lépett.
- Megbeszélhetnénk. Hiányzol.
- Nekem nem úgy tűnik - jött a válasz Jensentől, de akkor két erős kar köré fonódott. - Engedj el Jay.
- Nem - rázta meg a fejét, és belehajtotta fejét Jensen tarkójába.
- Azt mondtam, engedj el! - kiáltotta, és megpróbálta lefejteni magáról a kezeket. De hiába, mert Jared olyan szorosan ölelte, hogy hiába próbálkozott. Végül inkább megfogta Jared kezeit.
Természetesen elgyengült. Nagy szavakkal élve Jared volt élete szerelme, és most bűnbánóan ölelte őt, még könnycseppeket is érzett, ahogy a másik arca nyakának feszült. Aztán megfordult, szembe nézett a fiatalabbal. Így próbálkozott kiszabadulni, de nem sikerült. Végül abba is hagyta a küzdelmet, és nagyot sóhajtott. Mintha Jared arra várt volna, hogy Jensen ajkai egy picit megnyíljanak, mert azonnal le is csapott rájuk. Ellentmondást nem tűrően csókolta, miközben nekifeszítette a polcnak. Jensen pedig visszacsókolt. Fájdalmasan lassú táncot járt nyelvük, kétségbeesetten falták egymás ajkát. Aztán egyre vadabb és követelőzőbb lett a csók, az ölelésből egymás simogatása lett, végül a vágytól ujjaik szinte belemartak egymás húsába.
Jared elkapta Jensen gallérját, és a kanapé felé húzta, azon pedig eldöntötte. A másik először csak nézett rá meglepetten, de amikor a magasabb kibújt pólójából ő is felült. Nem vacakolt a gombokkal, csak kibújt az ingből, és az akkor már előtte álló Jared övcsatját nyitotta ki egyetlen, már begyakorolt mozdulattal. Térdig tolta Jared nadrágját, aki még közelebb lépett. Így Jensen végignyalta a hasát, nyelvét végighúzta Jared csípőcsontján is, amitől az egy nagyot sóhajtott. Ezután hátradőlt, de már Jared is vele. Lehúzta az idősebb nadrágját, miközben a nyakát harapdálta. Gyorsan mindentől megszabadultak, így ágaskodó férfiasságuk egymásnak feszült.
A fiatalabb újból csókolni kezdte Jensent, aztán ajkairól az arcára tért át. Nyelvét végighúzta a borostás állon, majd a nyakára tért le. Megszívta a bőrt az ádámcsutkán, aztán az ütőeren húzta végig nyelvét. Egyre lejjebb haladt, de a mozdultok mostmár kapkodóvá váltak. Jensen benyúlt maguk közé, és tenyerébe vette mindkettejük izgalmát, és egy kézzel kezdte egyszerre izgatni magukat. Jared elvesztette az eszét, megragadta Jensen két lábát, és saját nyakába emelte. Még lehajolt egy csókra, majd ellökte Jensen kezét, és lassan, bár picit türelmetlenül bevezette magát. Centiről centire került egyre mélyebbre, ami most Jensennek okozott kis fájdalmat, mert már nagyon régen nem szeretkeztek, ráadásul most is minden felkészítés nélkül. De most kizárta a fájdalmat, és felnyögött. Jared a hasát simogatta, aztán lassan elkezdett mozogni. Fogta a másik combját, és lehunyt szemmel diktálta az ütemet, ami egyre gyorsabbra váltott, végül lehajolt, Jensen feje mellett támaszkodott, és úgy vadultak egyre lökései.
Jensen pedig csak nyögött és sóhajtott alatta, de már vállát szorongatta. Ujjai ismét végigszántották Jared hátán a barna és izzadtságtól csillogó bőrt, és néha megemelkedett, hogy egy nedves csókot váltsanak.
Közel volt a vég, főleg, hogy ismerték egymás testét, és igényeit. Jared egyik kezével már elengedte Jensen combját, és férfiasságát markolta meg. De most finom volt. Hosszú ujjai rákulcsolódtak a lüktető testrészre, és lágyan kezdte izgatni. Meg is volt a hatása, Jensen hamarosan egyre sűrűbben nyögött, majd Jaredre fonódott lábai remegni kezdtek, végül háta felemelkedett az ágyról. Magja beborította a fáradtan lihegő Jared kezét, aki most nem igyekezett letörölni, hanem egy lassú csókra hajolt le a másikhoz, aki kétségbeesetten ölelte magához.
Pár percig így feküdtek. Jared fejét Jensen vállát pihentette, miközben az idősebb kócos fürtjeivel játszott. Aztán megpaskolta a lapockáját, ezzel jelezve, hogy már nehéznek tartja. Ez már egy ismert jel volt köztük, ezért Jared megemelkedett, és lassan kicsusszant. Leült mellé, és most vette elő a pólóját, amibe először kezét törölte, majd a férfiasságát is megtisztította. Aztán eldobta, és megsimogatta Jensen hasát egy kedves mosoly társaságában.
- Ez fantasztikus volt - sóhajtotta.
- Az - válaszolta Jensen miközben felült. Jared odahajolt, hogy megcsókolja, de elhúzta a fejét. - A búcsúszex mindig nagyon jó - ezzel ruháiért nyúlt, amit egy pillanat alatt felkapkodott magára, aztán a polchoz lépett. Az odakészített dobozba tette a hifit, majd az ajtó felé lépett kezében tartva a berendezést. - Holnap a forgatáson találkozunk. Üdvözlöm Genevieve-et.
Jared csak mereven bámulta még percekkel később is az ajtót, amin Jensen már rég kilépett. Most az ő szemeit marta a könny, aztán el is indultak. Végigbarázdálták arcát, amit aztán tenyerébe temetett.
Nemsokára csörgött a telefonja. Genevieve hívta, de nem vette fel, csak lehalkította. De a lány nem adta fel, vagy fél órán át próbálta hívogatni. Azért csak addig, mert Jared megunta, és kikapcsolta a telefont. Végül bezárkózott, minden villanyt lekapcsolt, majd elvonult a szobába. Ruháit hagyta ugyanúgy a padlón szétdobálva, ő pedig bebújt az ágyba. Most csak csendesen meg akart halni.
- Nem akarok veszekedni!
- De Jared. Egész este hívtalak. Megbeszéltük, hogy elmegyünk vacsorázni, te meg…
- Hagyj most békén Gen. Nagyon szépen megkérlek, ma hagyjál békén, rendben?
Jared feldúlt volt, és akárhányszor meglátta Jensent meg is remegett. A közös jelenetek pedig egyenesen kudarcbafulladtak.
- Állj! - kiáltotta Phil. - Ebből elég volt! Mégis a mi a fene ütött belétek srácok? Katasztrófa a mai teljesítményetek, használhatatlan minden felvétel! Menjetek inkább haza, és szedjétek össze magatokat!
Az egész stáb sugdolózott, nem tudták elképzelni, hogy mi történt. Genevieve Jaredhez lépett, és megsimogatta a karját. De a férfi elrántotta a kezét, és otthagyta a lányt. Mindenki kérdően nézett rá, miközben Jensen lakókocsijához sietett, ahová kopogás nélkül lépett be.
- Mit keresel itt?
- Vajon mit Jensen? Téged!
- De én nem vagyok rád kíváncsi…
- Tegnap még az voltál, az isten verje meg. Mégis hogy gondoltad?
- Úgy ahogy te, amikor elkezdted Gennel.
- Micsoda? Ez most bosszú miatta?
- Ha úgy tetszik, akkor az. És? - nézett rá hatalmas zöld szemeivel.
- Én legalább nem akartalak megbántani.
- Pedig nagyon is sikerült. Mégis, hogyan képzelted ezt az egészet Jared? Hónapokig kefélsz mást, aztán hirtelen azt hiszed, egy dugás helyrehoz mindent? - kérdezte ingerülten. Nem érkezett válasz, Jared csak lehajtotta a fejét. - Oh, szóval igen? - váltott át mézesmázos hangra, és felállt. Odalépett a magashoz, és megsimogatta az arcát. - Komolyan, a kutyáidnak több esze van, mint neked - rázta meg a fejét, és továbbra is simogatta. - Most pedig húzz el a lakókocsimból - mondta ezt is ugyanolyan hangon, és halkan. Azt azonban elfelejtette, hogy Jared nagyon önfejű. Elkapta Jensen karját, és a háta mögé csavarta. Az idősebb felszisszent, de nem volt sok ideje sopánkodni, mert Jared odarántotta, és keményen megcsókolta. Jensen először visszacsókolt, aztán elfogyott a levegő. Jared akkor engedte el a karját is, ami hiba volt. Ugyanis Jensen azzal a lendülettel, egy olyan jobbhorgot indított útnak, amitől Jared ajka felszakadt.
- Takarodj! - ordította úgy, hogy nyakán az erek megfeszültek. A fiatalabb megrémült, és kisietett. Az ajtót is nyitva hagyta maga után, ahogy az ajkát törölgetve kirohant a kocsiból. Jensen utánalépett, és becsapta az ajtót, de úgy, hogy a lakókocsi beleremegett.
Leroskadt a padra, és ajkán még égett a csók, de az ütés is. Most először gondolkodott el, nem pedig csak sajnálta magát. Csak jelenthet valamit az előző este, és ez a csók. Mert az ütés előtt Jensen visszacsókolt, tehát biztos, hogy még szereti őt.
- Hagyj neki egy kis időt - szólalt meg egy kellemes férfihang, aminek a tulajdonosa már a vállára is tette a kezét.
- Misha.
- Nem fog tudni egyik pillanatról a másikra megbocsátani, ugye tudod?
- Nem tudom mit gondoltam… Annyira hülye vagyok.
- Az vagy Jared - bólogatott Misha. - De ha vissza akarod kapni, akkor bizonyítsd be, hogy szereted, és harcold ki, hogy megbocsásson. Ne legyél erőszakos, mert több ilyet kaphatsz - bökött ujjával az ajkára. - Türelem heves, fiatal barátom - mosolygott kedvesen rá, miközben már le is ült mellé.
- De hogy kezdjem?
- Például hajtsd el Genevieve-et. Szerintem ez már egy jó lépés lenne.
- De…
Folyt. Köv.
Páros: Jared/Jensen, Jared/Genevieve Cortese
Korhatár: NC-17
Megjegyzés/Figyelmeztetés: J2 fic. Mostani pletykák ösztönözték ezt a ficet. Remélem ez is tetszeni fog nektek, és ismertek :)
1. fejezet
Egy hete vágta kívülről Jaredre az ajtót, de a többi cuccáért még most sem volt képes elmenni. A stáb már másnap tudott a dologról, mindenki kedves volt. De sajnos az életnek mennie kellett tovább. Jared sokáig bánkódott, de ennek ellenére belekezdett a kapcsolatba Genevieve-vel.
Ez volt a legrosszabb, ami történhetett. Turbékoltak a forgatáson, amitől Jensen gyomra majdnem felfordult, és a szíve is majdnem kiszakadt. Azonban a „friss” pár nem zavartatta magát. Jensen emiatt egyre több időt töltött egyedül, és a többiek már hét végére aggódni kezdtek.
- Jensen. Nem hagyhatod, hogy a magánéleted befolyásolja a munkádat.
- Tudom Eric, de kell egy kis idő, amíg összeszedem magam.
- Rendben. De már csak egy hónap, ezt valahogy bírd ki. Aztán mikor leállunk, kicsit menj el valahová, kapcsolódj ki.
- Oké, oké - felelte egykedvűen, majd beült a kocsijába, ugyanis aznapra már vége volt a forgatásnak. Még meg volt a házhoz a kulcsa, ezért arrafelé vette az irányt. Küldött egy sms-t Jarednek, hogy elmegy a többi dolgáért, amiket ott hagyott, aztán belépett.
Lassan szedegette össze a cuccokat, valahogy olyan bánat telepedett rá, amitől mozogni is alig tudott. Főleg, hogy az emlékek feltörtek. Persze csak a jó emlékek. Ahogy körbenézett a kanapén, a konyhaasztalon, sőt még a bárpulton is a szenvedélyes szeretkezések jutottak eszébe. Amikor kinézett az udvarra, akkor más emlékek törtek elő. A vízicsata a medencében, aminek az lett a vége, hogy rohant be a szobájukba, hogy egymásnak essenek. Aztán belépett a szobába is, látszott az ágyon, hogy jó ideje nem aludtak benne. És ekkor jelent meg Sadie és Harley. Két oldalról fogták körbe Jensent, és néztek rá bánatos szemmel.
- Mi a helyzet srácok? - szólalt meg, és leült az ágy szélére, hogy megdögönyözze őket. De most a két kutya nem volt játékos kedvében. Az ölébe hajtották a fejüket, és néztek fel rá. Jensen csak simogatta őket. - Ti is hiányozni fogtok nekem - ezzel felállt. Ekkor Harley elviharzott a konyha felé, Sadie pedig kis hezitálás után szaladt csak utána. - Éhesek vagytok? - nézett a kajásedényeknél álló kutyákra, majd kinyitotta a hűtőt, és elővette a konzervet. Tett le nekik bőségesen, és mikor felállt, hogy visszategye, meglátott valakit.
- Hello - szólalt meg az az imádott hang. - Azt hittem már végeztél.
- Nem, de mindjárt elmegyek. Bocsi Jared, csak Sadie meg Harley…
- Semmi baj Jensen. A hifidet is elviszed?
- Azt hiszem nem. Itthagyom, ha kell.
- Nem kell köszi - ezzel meg akarta simogatni Harley fejét, de az arrébbhúzódott Jensen lábának dőlve. - Mi a baj kisöreg? - kérdezte meglepetten saját kutyáját, aki nagyon ellenségesen viselkedett vele. - Tudod, hogy hülyeséget csináltam?
- Ne kezd el Jay!
- De Jensen, kérlek! Megbántam…
- Persze, mégis vele vagy. És ahogy viselkedtek…
- De…
- Nincsen de - rázta meg szomorkásan a fejét. - Ha megbántad volna, és velem akarnál lenni, akkor velem lennél, nem Gennel.
- Nehéz ez nekem.
- Igen. Neked nehéz - ezzel ellépett, otthagyva Jaredet a kutyáival. Elkezdte kikötözni a hifit, amikor Jared a háta mögé lépett.
- Megbeszélhetnénk. Hiányzol.
- Nekem nem úgy tűnik - jött a válasz Jensentől, de akkor két erős kar köré fonódott. - Engedj el Jay.
- Nem - rázta meg a fejét, és belehajtotta fejét Jensen tarkójába.
- Azt mondtam, engedj el! - kiáltotta, és megpróbálta lefejteni magáról a kezeket. De hiába, mert Jared olyan szorosan ölelte, hogy hiába próbálkozott. Végül inkább megfogta Jared kezeit.
Természetesen elgyengült. Nagy szavakkal élve Jared volt élete szerelme, és most bűnbánóan ölelte őt, még könnycseppeket is érzett, ahogy a másik arca nyakának feszült. Aztán megfordult, szembe nézett a fiatalabbal. Így próbálkozott kiszabadulni, de nem sikerült. Végül abba is hagyta a küzdelmet, és nagyot sóhajtott. Mintha Jared arra várt volna, hogy Jensen ajkai egy picit megnyíljanak, mert azonnal le is csapott rájuk. Ellentmondást nem tűrően csókolta, miközben nekifeszítette a polcnak. Jensen pedig visszacsókolt. Fájdalmasan lassú táncot járt nyelvük, kétségbeesetten falták egymás ajkát. Aztán egyre vadabb és követelőzőbb lett a csók, az ölelésből egymás simogatása lett, végül a vágytól ujjaik szinte belemartak egymás húsába.
Jared elkapta Jensen gallérját, és a kanapé felé húzta, azon pedig eldöntötte. A másik először csak nézett rá meglepetten, de amikor a magasabb kibújt pólójából ő is felült. Nem vacakolt a gombokkal, csak kibújt az ingből, és az akkor már előtte álló Jared övcsatját nyitotta ki egyetlen, már begyakorolt mozdulattal. Térdig tolta Jared nadrágját, aki még közelebb lépett. Így Jensen végignyalta a hasát, nyelvét végighúzta Jared csípőcsontján is, amitől az egy nagyot sóhajtott. Ezután hátradőlt, de már Jared is vele. Lehúzta az idősebb nadrágját, miközben a nyakát harapdálta. Gyorsan mindentől megszabadultak, így ágaskodó férfiasságuk egymásnak feszült.
A fiatalabb újból csókolni kezdte Jensent, aztán ajkairól az arcára tért át. Nyelvét végighúzta a borostás állon, majd a nyakára tért le. Megszívta a bőrt az ádámcsutkán, aztán az ütőeren húzta végig nyelvét. Egyre lejjebb haladt, de a mozdultok mostmár kapkodóvá váltak. Jensen benyúlt maguk közé, és tenyerébe vette mindkettejük izgalmát, és egy kézzel kezdte egyszerre izgatni magukat. Jared elvesztette az eszét, megragadta Jensen két lábát, és saját nyakába emelte. Még lehajolt egy csókra, majd ellökte Jensen kezét, és lassan, bár picit türelmetlenül bevezette magát. Centiről centire került egyre mélyebbre, ami most Jensennek okozott kis fájdalmat, mert már nagyon régen nem szeretkeztek, ráadásul most is minden felkészítés nélkül. De most kizárta a fájdalmat, és felnyögött. Jared a hasát simogatta, aztán lassan elkezdett mozogni. Fogta a másik combját, és lehunyt szemmel diktálta az ütemet, ami egyre gyorsabbra váltott, végül lehajolt, Jensen feje mellett támaszkodott, és úgy vadultak egyre lökései.
Jensen pedig csak nyögött és sóhajtott alatta, de már vállát szorongatta. Ujjai ismét végigszántották Jared hátán a barna és izzadtságtól csillogó bőrt, és néha megemelkedett, hogy egy nedves csókot váltsanak.
Közel volt a vég, főleg, hogy ismerték egymás testét, és igényeit. Jared egyik kezével már elengedte Jensen combját, és férfiasságát markolta meg. De most finom volt. Hosszú ujjai rákulcsolódtak a lüktető testrészre, és lágyan kezdte izgatni. Meg is volt a hatása, Jensen hamarosan egyre sűrűbben nyögött, majd Jaredre fonódott lábai remegni kezdtek, végül háta felemelkedett az ágyról. Magja beborította a fáradtan lihegő Jared kezét, aki most nem igyekezett letörölni, hanem egy lassú csókra hajolt le a másikhoz, aki kétségbeesetten ölelte magához.
Pár percig így feküdtek. Jared fejét Jensen vállát pihentette, miközben az idősebb kócos fürtjeivel játszott. Aztán megpaskolta a lapockáját, ezzel jelezve, hogy már nehéznek tartja. Ez már egy ismert jel volt köztük, ezért Jared megemelkedett, és lassan kicsusszant. Leült mellé, és most vette elő a pólóját, amibe először kezét törölte, majd a férfiasságát is megtisztította. Aztán eldobta, és megsimogatta Jensen hasát egy kedves mosoly társaságában.
- Ez fantasztikus volt - sóhajtotta.
- Az - válaszolta Jensen miközben felült. Jared odahajolt, hogy megcsókolja, de elhúzta a fejét. - A búcsúszex mindig nagyon jó - ezzel ruháiért nyúlt, amit egy pillanat alatt felkapkodott magára, aztán a polchoz lépett. Az odakészített dobozba tette a hifit, majd az ajtó felé lépett kezében tartva a berendezést. - Holnap a forgatáson találkozunk. Üdvözlöm Genevieve-et.
Jared csak mereven bámulta még percekkel később is az ajtót, amin Jensen már rég kilépett. Most az ő szemeit marta a könny, aztán el is indultak. Végigbarázdálták arcát, amit aztán tenyerébe temetett.
Nemsokára csörgött a telefonja. Genevieve hívta, de nem vette fel, csak lehalkította. De a lány nem adta fel, vagy fél órán át próbálta hívogatni. Azért csak addig, mert Jared megunta, és kikapcsolta a telefont. Végül bezárkózott, minden villanyt lekapcsolt, majd elvonult a szobába. Ruháit hagyta ugyanúgy a padlón szétdobálva, ő pedig bebújt az ágyba. Most csak csendesen meg akart halni.
- Nem akarok veszekedni!
- De Jared. Egész este hívtalak. Megbeszéltük, hogy elmegyünk vacsorázni, te meg…
- Hagyj most békén Gen. Nagyon szépen megkérlek, ma hagyjál békén, rendben?
Jared feldúlt volt, és akárhányszor meglátta Jensent meg is remegett. A közös jelenetek pedig egyenesen kudarcbafulladtak.
- Állj! - kiáltotta Phil. - Ebből elég volt! Mégis a mi a fene ütött belétek srácok? Katasztrófa a mai teljesítményetek, használhatatlan minden felvétel! Menjetek inkább haza, és szedjétek össze magatokat!
Az egész stáb sugdolózott, nem tudták elképzelni, hogy mi történt. Genevieve Jaredhez lépett, és megsimogatta a karját. De a férfi elrántotta a kezét, és otthagyta a lányt. Mindenki kérdően nézett rá, miközben Jensen lakókocsijához sietett, ahová kopogás nélkül lépett be.
- Mit keresel itt?
- Vajon mit Jensen? Téged!
- De én nem vagyok rád kíváncsi…
- Tegnap még az voltál, az isten verje meg. Mégis hogy gondoltad?
- Úgy ahogy te, amikor elkezdted Gennel.
- Micsoda? Ez most bosszú miatta?
- Ha úgy tetszik, akkor az. És? - nézett rá hatalmas zöld szemeivel.
- Én legalább nem akartalak megbántani.
- Pedig nagyon is sikerült. Mégis, hogyan képzelted ezt az egészet Jared? Hónapokig kefélsz mást, aztán hirtelen azt hiszed, egy dugás helyrehoz mindent? - kérdezte ingerülten. Nem érkezett válasz, Jared csak lehajtotta a fejét. - Oh, szóval igen? - váltott át mézesmázos hangra, és felállt. Odalépett a magashoz, és megsimogatta az arcát. - Komolyan, a kutyáidnak több esze van, mint neked - rázta meg a fejét, és továbbra is simogatta. - Most pedig húzz el a lakókocsimból - mondta ezt is ugyanolyan hangon, és halkan. Azt azonban elfelejtette, hogy Jared nagyon önfejű. Elkapta Jensen karját, és a háta mögé csavarta. Az idősebb felszisszent, de nem volt sok ideje sopánkodni, mert Jared odarántotta, és keményen megcsókolta. Jensen először visszacsókolt, aztán elfogyott a levegő. Jared akkor engedte el a karját is, ami hiba volt. Ugyanis Jensen azzal a lendülettel, egy olyan jobbhorgot indított útnak, amitől Jared ajka felszakadt.
- Takarodj! - ordította úgy, hogy nyakán az erek megfeszültek. A fiatalabb megrémült, és kisietett. Az ajtót is nyitva hagyta maga után, ahogy az ajkát törölgetve kirohant a kocsiból. Jensen utánalépett, és becsapta az ajtót, de úgy, hogy a lakókocsi beleremegett.
Leroskadt a padra, és ajkán még égett a csók, de az ütés is. Most először gondolkodott el, nem pedig csak sajnálta magát. Csak jelenthet valamit az előző este, és ez a csók. Mert az ütés előtt Jensen visszacsókolt, tehát biztos, hogy még szereti őt.
- Hagyj neki egy kis időt - szólalt meg egy kellemes férfihang, aminek a tulajdonosa már a vállára is tette a kezét.
- Misha.
- Nem fog tudni egyik pillanatról a másikra megbocsátani, ugye tudod?
- Nem tudom mit gondoltam… Annyira hülye vagyok.
- Az vagy Jared - bólogatott Misha. - De ha vissza akarod kapni, akkor bizonyítsd be, hogy szereted, és harcold ki, hogy megbocsásson. Ne legyél erőszakos, mert több ilyet kaphatsz - bökött ujjával az ajkára. - Türelem heves, fiatal barátom - mosolygott kedvesen rá, miközben már le is ült mellé.
- De hogy kezdjem?
- Például hajtsd el Genevieve-et. Szerintem ez már egy jó lépés lenne.
- De…
Folyt. Köv.