- Na, megyek, Potter - álltam fel lassan, szinte már menekülve a gondolataim elől. - Nagy nap áll maga előtt, pihenje ki magát - húztam el a szám, ahogy ismét rápillantottam beesett szemeire. Nem szólt semmit, csak az ajtóhoz kísért.
- Nagyon nehéz lesz? - kérdezte elbámulva mellettem.
- Már nem gyerek, Potter, meg tudja oldani.
- Nagyon
(
Read more... )