Happy place
http://www.youtube.com/watch?v=vz9nHvmdAb4&feature=watch_response <-A feji közepén lévő dal
Happy place
- Fred, George húzzatok el innen! - ordított be a gardróbba Ron, ahogy látta, azt már elfoglalták. Harry egy idióta mosollyal dőlt neki a gardrób melletti falnak.
- Mivan öcsi…
- … nekünk is kell…
- …egy kis nyugalom! - felelte Fred és George felváltva. - Ráadásul karácsony van, maradjatok csak a családdal.
- Nekünk mára már pont elég volt, köszi szépen, na kotródás van! - jelentette ki Ron,és jobb lábával megpróbálta kipiszkálni a hozzá közelebb kuporgó ikret a kabátok rejteke alól.
Karácsony estélye volt. Az egész Weasley klán és az összes barát összegyűlt - na meg azok gyerekei -, hogy ünnepeljenek, de mivel már lassan 10 órát ütött az óra, Harry és Ron útnak indult egy kis alkohollal, hogy békét leljenek az ikrek gyerekeitől, egy csendes, sötét helyen. A hangulatuk így is jócskán tetőfokon volt már, de a Harry kezében lazán lengedező Ogden és a Ronnál lévő forralt bor, még nagy ivászatot jelzett előre.
- Keressetek ti másik helyet! Mi mostan bujkálunk!
- Mi is éppen azt csinálnánk, méghozzá a TI gyerekeitek elől! - mondta vádlón Ron.
- Mit gondoltál, mi kik elől? - kérdezte George, mintha egy elmeroggyantal beszélne.
- George! Ha nem húztok el innen két másodpercen belül, megmondalak a nejednek!
George sértődötten nézett fel Ronra és teátrálisan a mellkasára szorította a tenyerét.
- Képes lennél ilyet tenni velem, Ronicsek?
- Ezzel a lelkünkbe gyalogoltál! - kontrázott Fred, és magához ölelte testvérét, hogy megvigasztalja.
- KATY - kiáltott be a nappaliba Ron.
Az ikrek ijedten lestek ki a gardróbból és rántották be Ront a folyosóról a kabátok közé.
- Megőrültél, te seggfej?!
- Épp, hogy csak elkezdtünk, egy kicsit szórakozni…
- … és te máris ránk szabadítanád?! - suttogták ingerülten, mire Ron egy öntelten elmosolyodott.
- KA-TY! Gyere már egy kicsit! - emelte meg a hangját, hogy kihívja a fiatalasszonyt.
- Igen? - érkezett bentről a válasz és talpak félreismerhetetlen zaja.
Fred és George szitkozódva spricceltek ki a gardróbból és gyorsan távoztak a bejárati ajtón át. Harry röhögve fordult a kilépő Katy felé.
- Szóltatok fiúk? - kérdezte a nő kedvesen.
- Igen - válaszolt Ron. - Légyszi, szólnál a többieknek, hogy mára már nem leszünk elérhetőek senkinek? - majd meglóbálta a kezében tartott üveget.
- Persze - mosolyodott el a nő - Nem láttátok az én George-omat?
- Nem - válaszolt Ron, mire Harryből újra kirobbant a nevetés.
- Rendben. De ha mégis összefutnátok vele - vetett egy mindentudó pillantást a gardróbra - akkor mondjátok meg neki, hogy minél előbb előkerül, annál jobban jár - közben benyitott a nappaliba, és ahogy csukta be az ajtót, elköszönt.
Harry az oldalát fogva rötyögött.
- Sosem gondoltam, hogy ezt megélem.
- Mit haver? - kérdezte Ron szinte oda sem figyelve, mert éppen helyet csinált maguknak a szekrényben.
- Hát ezt! Ezt! - és közben csápolt a karjaival, körbe-körbe.
- Aham - hagyta rá bizonytalanul Ron. Ismerte már elég jól Harry részegségi szakaszait, hogy tudja ez a titokzatos, homályoskás Harry nem sokáig fog még egzisztálni és jön az állandóan magyarázó Harry. - Na gyere - mondta, és megfogva a felkarjait, besegítette a szekrénybe, majd ő is elhelyezkedett szorosan mellette, majd rá nézett a bugyután vigyorgó társára és megkérdezte - Minden oké, haver? Nem kell kintről semmi? - Harry egy pillanatra elgondolkodónak tűnt, majd megrázta a fejét, amitől majdnem beleszédült Ron ölébe. - Rendben. - Azzal magukra húzta a gardróbajtót.
Ahogy becsukódott, szemük azonnal szokni kezdte a szűrt fényt. Ronék gardróbján sokkal több fény átszűrődött, mint Harryién annó, hisz nekik a föld felett sokkal nagyobb szellőzőjük volt, így még pont jól látták egymást, de a szemüket már nem bántotta a közvetlen fény.
Ron csörömpölve halászott ki két feles poharat a zsebéből és állította a földre, majd töltött magának a forralt borából, de amikor Harrynek akart önteni az Ogdenből ,ellenállásba ütközött. Harry nem akarta elengedni a palackot.
- Héééj! Na, te csak ne tapodjad az ÉN - itt a mellkasára bökött a szabad kezével - whiskeymet!
- Nem akarom elvenni tőled, csak önteni akarok, te köcsög. - szólt Ron félig röhögve.
- Peeersze, én meg madár vagyok. Igyad csak a béna borod… és fele…felll.. felstd el az enyémet.
- De ez speckó forralt bor Harry, ilyet még biztos nem ittál - próbálkozott be Ron.
Harry tűnődve meredt a feles pohárba öntött borra, majd előre hajolt, hogy felvegye a poharat és lehúzza a tartalmát. Közben Ron észrevétlenül kihúzta Harry elernyedt tenyeréből az üveget,és öntött a másik pohárba.
Harry összeszorított szájjal, majd cuppogva csapta le a földre a poharat.
- Téged át-basz-tak! - tagolta, hogy kifejezze mély felháborogását - Ez tisztára ugyanlyan mint a sima. De nem ééérdekel ha sírsz, sem kapol az enyémből! - Ron már rázkódott a visszafojtott nevetéstől. Harry egy pillanatra maga elé meredt, majd felvette a földről a whiskeys felest. - Na jó, mégis kaphatsz egy kitsit, mert szeretlek és nagyon. Nagyon! - majd intett a kezével valami krikszkrakszt a levegőbe befejezésképp és lenyelte a pohár tartalmát.
- Én is csíplek haver - majd ő is húzott egy isteneset az Ogden üvegből.
Harry krákogva hümmögött valami dicséretfélét az Ogdenről, majd érthetőbben is kifejezte magát - …azért ez a Piton is csak érthet valamihez!
Ron rémülten kapta fel a fejét.
- Mi van?!
Harry ijedten nézett vissza rá.
- Mi van?
- Mit mondtál?
- Mi?! - értetlenkedett most már teljesen Harry.
- Hogy jön Piton a whiskeyhez?!
- Jaaa. - értette meg Harry és hallgatott el pár pillanatra, míg Ron türelmetlenül oldalba nem bökte. - Karácsonyi ajándék a pinsze denevértől. Fincsi nem?
- TE HOGY LEHETSZ ILYEN HÜLYE?! Pont PITONTÓL fogadsz el alkoholt, amibe akármit belekeverhetett??? - ordította kivörösödött fejjel Ron és kezdett el aggódni a saját egészsége miatt. Ilyen mértékű kreténségre még Harrytől sem számított.
- Mos mit vagy úgy oda? Az elzőek sem voltak megmérgezve.- bökte ki Harry halvány sértődöttségével a hangjában.
- Te máskor is ittál az ő piájából?! Harry te nem vagy normális!
- Naaaa, ne legyél már ilyen. Nem is-s olyan nagyon… nagyon fasz, ha be van piálva. Lehet ma még hozzá is le kéne menni. Már bisztosan ő is jó hangulatban van.
Ron rámeredt a barátjára. Annyira nem lehet részeg, hogy hallucináljon - legalábbis még - de annak, amit Harry mondott nincs semmi értelme.
- Pontosan miért is akarnál te lemenni hozzá? - kérdezte vészterhesen bájitalt, ártást, átkot sejtve.
Harry rákacsintott - vagyis próbált - és huncutul felnevetett - vagy inkább vihogott.
- Biztos kívánsi vagy te arra? - kérdezte sokat sejtető hangsúllyal.
- Fúj! - borzadt el Ron. - Harry legyen egy kis tartásod, nála sokkal jobbat is megkaphatsz! Ott volt Franky az az amerikai, vagy még akár Dean is! Áldásom rátok, csak kérlek, felejtsd el Pitont!
Harry előre hajolt és mint aki valami nagy titkot akar megosztani, megbökte az orrát.
- Hallottál róla, hogy akinek nagy az orra, az naggyal jár? Hát rohadtul igaz! - és felnyerített.
Ron sértődötten kapott az ő pisze orrához.
- Ez egyáltalán nem igaz! - köpte felháborodottan.
- Ha mondom! Alig fér el a számba…
- Áááááá nem akarom hallani! - ordította, hogy túlharsogja a túl intim részletekbe menő fejtegetést. - Jesszus Harry! Inkább igyál! - azzal oda lökte neki az Ogdent, amit a fekete hajú boldog kurjantással honorált.
Pár percig csendben iszogattak.
Ron próbálta forralt borral meggyilkolni a gyomrába leküldött mérgeket, vagy parazitákat, míg végül Harry belekezdett egy szörnyen hamis ír ivónótába.
- Gather 'round, ye lads and lasses, set ye for a while.
And hearken to me mournful tale about the Emerald Isle.
Let's all raise our glasses high to friends and family gone.
And lift our voices in another Irish drinking song
Consumpion took me mother and me father got the pox
Me brother drank the whiskey 'til he wound up in a box
Me other brother in the Troubles met with his demise
Me sister has forever closed her smiling Irish eyes
Now everybody's died So until our tears are dried
We'll drink and drink and drink and drink, and then we'll drink some more
We'll dance and sing and fight until the early morning light
Then we'll throw up, pass out, wake up, and then go drinking once again
Ken was killed in Killkenny and Claire, she died in Clare
Tip form Tipperary died out in the Derry air
Shannon jumped into the River Shannon back in the June
Ernie fell into the Erne, and Tom is in the Toome
"Cleanliness is godliness" me Uncle Pat would sing
He broke his neck a'slippin' on a bar of Irish Spring
O'Grady, he was 80 though his bride was just a pup
He died upon the honeymoon when she got his Irish up… héééj!
- Befejezted? - kérdezte Ron kicsit megenyhülve, barátja bolondozásán. Jellemző. Csak Harry lehet olyan elvarázsolt, hogy egy ilyen kocsmanótát felszedjen valahol és tökéletesen visszaadja.
- Nem, még van hátra tsomó! Előadom neked Japán stílusba - megköszörülte a torkát - Na, ezt figyeld!
- NE! Köszi, elég! - tiltakozott Ron. Már ő is elég részegnek érezte magát, de még nem annyira, hogy befizessen egy ilyen előadásra, pláne Harry tolmácsolásában. Sóhajtott egy mélyet. - Szóval Piton, hah? - Harry bólintott. - És mióta vagytok együtt?
- Együtt? - kérdezte Harry miközben megint megdöntötte a flaskáját.
- Tudod, párban.
- Mi? Te jó ég! NEM! Nem, nem, nem, nemnemnem… Nem dehogy… Te Ron! Ki akarsz józanítani, mer akkor kurva jó úton haladsz!
- Dehogy, csak tájékozódok - mondta Ron, de szemeit le sem vette Harry mimikájáról. Valahogy túl sok nemnek érezte ezt az előbb, hogy teljesen hinni tudjon az igazukban. - Arra, hogy nem vagytok együtt - emelte meg a palackját és koccintotta oda Harryjéhez, majd mindketten meghúzták. - És… - kezdte Ron tűnődő hangsúllyal. Harry már rosszat sejtve grimaszolt - milyen gyakran is jártok össze?
- Nem túl gyakran - dörmögte Harry az orra alatt.
- Pontosabban?
- Olyan hetente 2-3szor, bakker! Mit vallatózol, he? Összejárok dugni vele, és akkor mi van? Ha?! És akkor mi van? - váltott át támadásba Harry hangja. Úgy tűnik, a piától egy kissé hamarabb bemérgesedik, mint általában, ha hazudik- jegyezte le magának Ron gondolatban.
- Én nem tudom Harry, mond meg te! Fogadok, ha ő küld neked karácsonyi ajándékot, akkor te is biztosan megleped valamivel. Szóval, hetente amikor csak tudtok, összejöttök, keféltek, és örömet akartok egymásnak okozni az ajándékokkal. Mondd meg nekem Harry, minek látszik ez, ha nem kapcsolatnak? Egyáltalán amióta összejöttetek - Harry tiltakozóan felmordult - jól van, „összejártok” - a levegőben mindkét kezével macskakörmöket húzott -, voltatok egyáltalán már mással?
Harry egy pillanatra maga elé bámult. Ron mintha először pánikot látott volna villanni a szemében, majd újra dacos haragot.
- Csak nem volt időm pasizni! - tiltakozott.
- Pitonnak sem? - Harry megkukultan ült a fenekén. - Mondd el Ronnie bácsinak, mit érezne a kicsi Harry, ha a csúnya Pitonka elmenne, és valaki másnak nyomná fel azt a…
- Na jó’van, ezt most hagyd abba! Tejesen hidegen hagyna, ha…
- Még azt sem bírod elviselni, hogy erről beszélek Harry! Te beleszerettél???
Harry levegő után kapkodva meredt barátjára.
Ron egy kissé megnyugodott. Legalább most igazán őszintének tűnt a felháborodása.
- Nem! Bazdki Ron, tisztára kijózanodtam!
- Eh, én is… Na jól van. Hagyjuk ezt a témát, csak elrontja az ünnepi hangulatot. De legalább annyi biztos, hogy nem mérgezett az Ogden…
Harry csúnyán nézett rá, de amikor Ron az üvegért nyúlt nem húzta el, hanem hagyta átcsusszanni a vöröshöz. Ron kortyolt az erős whiskeyből vagy hármat, és nem úgy tűnt, hogy abba akarja hagyni, ezért Harry oldalba bökte - Haggyál azért nekem is!” - mire az épp szájában lévő kortyot finom permetként az egyik kabátra ürítette. - Ron, te köcsög! Mit képzelsz, hogy pazarolod, az értékes piát! Már így is alig van az alján egy kicsi! - Ron vissza akart válaszolni valami csípőset, de hirtelen megszédült, így csak visszaadta a flaskát, amit Harry kis időn belül teljesen kiürített.
- Agh - lihegett Ron, ahogy égette a torkát és az arcát a szesz. - Tényleg jó féle Ogdent küldött neked Piton. Máris érzem, hogy szédülök tőle. Fasza.
Harry mélyeket lélegezve küzdött hasonló tünetekkel. - Ugye? A szülinapomra Uzot kaptam tőle. Két napig egy huzamba be voltam állva .
Ron lassan fordította Harry felé a fejét, miközben meredten bámulta Harry kivörösödött fejét és halkan megkérdezte.
- Az az az Uzo, amitől végighánytam Ginny esküvőjét és az azt követő lagzit?
- Aha - helyeselt Harry, elfojtva egy vigyort.
- Tévedtem. Mégis mérgezi a piádat! - jelentette ki Ron.
- Nyja persze. Talán hallgatnod kellett volna rám és nem eperlikőrrel kísérni az Uzot! De hallgattál te rám? Neeeeeeeeeem…
- Kit figyelmeztettél teee? - kérdezte lefitymálva. - Valamit motyorékoltál mellettem a széken, arra emlékszem, de őszintén, ki az a nem normális, aki hallgat egy matt részeg nyekergésére?
- Aztán jól beszoptad - tette hozzá Harry, lezárásként, egy kárörvendő mosollyal.
- Hát be - hagyta rá Ron, és meglötyögtetve a borosüvegjét, hirtelen kétségbe esett. - Harry, elfogyott a piánk!
- Mi? Csak ennyit hoztunk?
- Hát láttad!
- De azt hittem… mittomén mit hittem, de kell még, hogy legyen.
- Van.
- Tényleg? - kérdezte reménykedve Harry.
- Aha - felelt Ron szárazon. - Kinn a konyhában.
- Ó, bakker.
- Jap.
- És akkor most ki kell menni érte?
- Aham.
- Egészen a konyháig?
- Ühüm.
- Ésszerű lenne csak egy embert küldeni, aki az életét kockáztatva eljutatja a biztonságba az italt.
- Minden bizonnyal.
- Ron. Hajrá.
- Ne is álmodj róla!
- Légyszi, ha engem elkapnak, sosem szabadulok!
- Rizsa! A cél nemes, vérbeli auror vagy. Vén róka. Neked ez meg se kottyan. Én csak aktákat tologatok meg…
- Sport manager vagy, baszki! Neked kéne menned, hogy formában tartsd magad, én el vagyok fáradva.
Pár pillanatig csendben meredtek egymásra, míg Ron latolgatta a lehetőségeit.
- Van egy ajánlatom - szólalt meg végül Ron. - Ha te mész - mellbe bökte Harryt - akkor hajlandó vagyok eltekinteni attól, hogy egész este Pitonon és rajtad humorizáljak.
- Tököm. Annyira nem kellett volna elmondanom neked!
- Későbánat eb gondolat. Na szóval. Egy pap, egy Harry és egy Piton bemennek a kocsmába, és kérnek egy egy sört…
- JÓLVAN! Vettem! Leállhatsz! - Idegesen kivágta a gardrób ajtaját és kiviharzott volna, ha a küszöbben nem akad meg a lába és nem vágódik hasra.
Ron két kézzel fogta be a száját, hogy ne nevessen fel hangosan, de még így is tisztán hallható volt, hogy fuldoklik a nevetéstől.
- Nem vicces! - nézett hátra Harry a válla fölött, mire Ron még jobban elkezdett röhögni és próbálta lecsiccsegni hangoskodó barátját.
- Csss, csss - hangja remegett a nevetéstől. - Na, mennyél gyorsan és hozz valami jót. De ne valamilyen likőrt, mert azokat utálom. És Jägert se. Meg azt az amerikai szart se, amit Percy annyira szeret! Meg…
- Kuss. Hozok, amit tudok, még nehogy leállj itt válogatni. Bakker… - azzal Harry lopózkodva elindult keresni valami ihatót.
Ron elégedetten önmagával várakozott a kabátok közt, de Harry túl hamar tért vissza ahhoz, hogy elhiggye, ennyi idő alatt megtalálta a bárszekrényt, keresett valami jót és kicsempészte úgy, hogy senki nem vette észre.
- Na, mi van? - suttogta Ron.
- Gyere, senki nincs már fenn. Mienk a ház - újságolta Harry szintén suttogva, fülig érő szájjal.
Ron fellelkesülve kaparta ki magát a szekrényből és tántorogva lopózkodott be Harry oldalán a nappaliba, majd onnan a konyhába.
Folytatás...
Happy place
- Fred, George húzzatok el innen! - ordított be a gardróbba Ron, ahogy látta, azt már elfoglalták. Harry egy idióta mosollyal dőlt neki a gardrób melletti falnak.
- Mivan öcsi…
- … nekünk is kell…
- …egy kis nyugalom! - felelte Fred és George felváltva. - Ráadásul karácsony van, maradjatok csak a családdal.
- Nekünk mára már pont elég volt, köszi szépen, na kotródás van! - jelentette ki Ron,és jobb lábával megpróbálta kipiszkálni a hozzá közelebb kuporgó ikret a kabátok rejteke alól.
Karácsony estélye volt. Az egész Weasley klán és az összes barát összegyűlt - na meg azok gyerekei -, hogy ünnepeljenek, de mivel már lassan 10 órát ütött az óra, Harry és Ron útnak indult egy kis alkohollal, hogy békét leljenek az ikrek gyerekeitől, egy csendes, sötét helyen. A hangulatuk így is jócskán tetőfokon volt már, de a Harry kezében lazán lengedező Ogden és a Ronnál lévő forralt bor, még nagy ivászatot jelzett előre.
- Keressetek ti másik helyet! Mi mostan bujkálunk!
- Mi is éppen azt csinálnánk, méghozzá a TI gyerekeitek elől! - mondta vádlón Ron.
- Mit gondoltál, mi kik elől? - kérdezte George, mintha egy elmeroggyantal beszélne.
- George! Ha nem húztok el innen két másodpercen belül, megmondalak a nejednek!
George sértődötten nézett fel Ronra és teátrálisan a mellkasára szorította a tenyerét.
- Képes lennél ilyet tenni velem, Ronicsek?
- Ezzel a lelkünkbe gyalogoltál! - kontrázott Fred, és magához ölelte testvérét, hogy megvigasztalja.
- KATY - kiáltott be a nappaliba Ron.
Az ikrek ijedten lestek ki a gardróbból és rántották be Ront a folyosóról a kabátok közé.
- Megőrültél, te seggfej?!
- Épp, hogy csak elkezdtünk, egy kicsit szórakozni…
- … és te máris ránk szabadítanád?! - suttogták ingerülten, mire Ron egy öntelten elmosolyodott.
- KA-TY! Gyere már egy kicsit! - emelte meg a hangját, hogy kihívja a fiatalasszonyt.
- Igen? - érkezett bentről a válasz és talpak félreismerhetetlen zaja.
Fred és George szitkozódva spricceltek ki a gardróbból és gyorsan távoztak a bejárati ajtón át. Harry röhögve fordult a kilépő Katy felé.
- Szóltatok fiúk? - kérdezte a nő kedvesen.
- Igen - válaszolt Ron. - Légyszi, szólnál a többieknek, hogy mára már nem leszünk elérhetőek senkinek? - majd meglóbálta a kezében tartott üveget.
- Persze - mosolyodott el a nő - Nem láttátok az én George-omat?
- Nem - válaszolt Ron, mire Harryből újra kirobbant a nevetés.
- Rendben. De ha mégis összefutnátok vele - vetett egy mindentudó pillantást a gardróbra - akkor mondjátok meg neki, hogy minél előbb előkerül, annál jobban jár - közben benyitott a nappaliba, és ahogy csukta be az ajtót, elköszönt.
Harry az oldalát fogva rötyögött.
- Sosem gondoltam, hogy ezt megélem.
- Mit haver? - kérdezte Ron szinte oda sem figyelve, mert éppen helyet csinált maguknak a szekrényben.
- Hát ezt! Ezt! - és közben csápolt a karjaival, körbe-körbe.
- Aham - hagyta rá bizonytalanul Ron. Ismerte már elég jól Harry részegségi szakaszait, hogy tudja ez a titokzatos, homályoskás Harry nem sokáig fog még egzisztálni és jön az állandóan magyarázó Harry. - Na gyere - mondta, és megfogva a felkarjait, besegítette a szekrénybe, majd ő is elhelyezkedett szorosan mellette, majd rá nézett a bugyután vigyorgó társára és megkérdezte - Minden oké, haver? Nem kell kintről semmi? - Harry egy pillanatra elgondolkodónak tűnt, majd megrázta a fejét, amitől majdnem beleszédült Ron ölébe. - Rendben. - Azzal magukra húzta a gardróbajtót.
Ahogy becsukódott, szemük azonnal szokni kezdte a szűrt fényt. Ronék gardróbján sokkal több fény átszűrődött, mint Harryién annó, hisz nekik a föld felett sokkal nagyobb szellőzőjük volt, így még pont jól látták egymást, de a szemüket már nem bántotta a közvetlen fény.
Ron csörömpölve halászott ki két feles poharat a zsebéből és állította a földre, majd töltött magának a forralt borából, de amikor Harrynek akart önteni az Ogdenből ,ellenállásba ütközött. Harry nem akarta elengedni a palackot.
- Héééj! Na, te csak ne tapodjad az ÉN - itt a mellkasára bökött a szabad kezével - whiskeymet!
- Nem akarom elvenni tőled, csak önteni akarok, te köcsög. - szólt Ron félig röhögve.
- Peeersze, én meg madár vagyok. Igyad csak a béna borod… és fele…felll.. felstd el az enyémet.
- De ez speckó forralt bor Harry, ilyet még biztos nem ittál - próbálkozott be Ron.
Harry tűnődve meredt a feles pohárba öntött borra, majd előre hajolt, hogy felvegye a poharat és lehúzza a tartalmát. Közben Ron észrevétlenül kihúzta Harry elernyedt tenyeréből az üveget,és öntött a másik pohárba.
Harry összeszorított szájjal, majd cuppogva csapta le a földre a poharat.
- Téged át-basz-tak! - tagolta, hogy kifejezze mély felháborogását - Ez tisztára ugyanlyan mint a sima. De nem ééérdekel ha sírsz, sem kapol az enyémből! - Ron már rázkódott a visszafojtott nevetéstől. Harry egy pillanatra maga elé meredt, majd felvette a földről a whiskeys felest. - Na jó, mégis kaphatsz egy kitsit, mert szeretlek és nagyon. Nagyon! - majd intett a kezével valami krikszkrakszt a levegőbe befejezésképp és lenyelte a pohár tartalmát.
- Én is csíplek haver - majd ő is húzott egy isteneset az Ogden üvegből.
Harry krákogva hümmögött valami dicséretfélét az Ogdenről, majd érthetőbben is kifejezte magát - …azért ez a Piton is csak érthet valamihez!
Ron rémülten kapta fel a fejét.
- Mi van?!
Harry ijedten nézett vissza rá.
- Mi van?
- Mit mondtál?
- Mi?! - értetlenkedett most már teljesen Harry.
- Hogy jön Piton a whiskeyhez?!
- Jaaa. - értette meg Harry és hallgatott el pár pillanatra, míg Ron türelmetlenül oldalba nem bökte. - Karácsonyi ajándék a pinsze denevértől. Fincsi nem?
- TE HOGY LEHETSZ ILYEN HÜLYE?! Pont PITONTÓL fogadsz el alkoholt, amibe akármit belekeverhetett??? - ordította kivörösödött fejjel Ron és kezdett el aggódni a saját egészsége miatt. Ilyen mértékű kreténségre még Harrytől sem számított.
- Mos mit vagy úgy oda? Az elzőek sem voltak megmérgezve.- bökte ki Harry halvány sértődöttségével a hangjában.
- Te máskor is ittál az ő piájából?! Harry te nem vagy normális!
- Naaaa, ne legyél már ilyen. Nem is-s olyan nagyon… nagyon fasz, ha be van piálva. Lehet ma még hozzá is le kéne menni. Már bisztosan ő is jó hangulatban van.
Ron rámeredt a barátjára. Annyira nem lehet részeg, hogy hallucináljon - legalábbis még - de annak, amit Harry mondott nincs semmi értelme.
- Pontosan miért is akarnál te lemenni hozzá? - kérdezte vészterhesen bájitalt, ártást, átkot sejtve.
Harry rákacsintott - vagyis próbált - és huncutul felnevetett - vagy inkább vihogott.
- Biztos kívánsi vagy te arra? - kérdezte sokat sejtető hangsúllyal.
- Fúj! - borzadt el Ron. - Harry legyen egy kis tartásod, nála sokkal jobbat is megkaphatsz! Ott volt Franky az az amerikai, vagy még akár Dean is! Áldásom rátok, csak kérlek, felejtsd el Pitont!
Harry előre hajolt és mint aki valami nagy titkot akar megosztani, megbökte az orrát.
- Hallottál róla, hogy akinek nagy az orra, az naggyal jár? Hát rohadtul igaz! - és felnyerített.
Ron sértődötten kapott az ő pisze orrához.
- Ez egyáltalán nem igaz! - köpte felháborodottan.
- Ha mondom! Alig fér el a számba…
- Áááááá nem akarom hallani! - ordította, hogy túlharsogja a túl intim részletekbe menő fejtegetést. - Jesszus Harry! Inkább igyál! - azzal oda lökte neki az Ogdent, amit a fekete hajú boldog kurjantással honorált.
Pár percig csendben iszogattak.
Ron próbálta forralt borral meggyilkolni a gyomrába leküldött mérgeket, vagy parazitákat, míg végül Harry belekezdett egy szörnyen hamis ír ivónótába.
- Gather 'round, ye lads and lasses, set ye for a while.
And hearken to me mournful tale about the Emerald Isle.
Let's all raise our glasses high to friends and family gone.
And lift our voices in another Irish drinking song
Consumpion took me mother and me father got the pox
Me brother drank the whiskey 'til he wound up in a box
Me other brother in the Troubles met with his demise
Me sister has forever closed her smiling Irish eyes
Now everybody's died So until our tears are dried
We'll drink and drink and drink and drink, and then we'll drink some more
We'll dance and sing and fight until the early morning light
Then we'll throw up, pass out, wake up, and then go drinking once again
Ken was killed in Killkenny and Claire, she died in Clare
Tip form Tipperary died out in the Derry air
Shannon jumped into the River Shannon back in the June
Ernie fell into the Erne, and Tom is in the Toome
"Cleanliness is godliness" me Uncle Pat would sing
He broke his neck a'slippin' on a bar of Irish Spring
O'Grady, he was 80 though his bride was just a pup
He died upon the honeymoon when she got his Irish up… héééj!
- Befejezted? - kérdezte Ron kicsit megenyhülve, barátja bolondozásán. Jellemző. Csak Harry lehet olyan elvarázsolt, hogy egy ilyen kocsmanótát felszedjen valahol és tökéletesen visszaadja.
- Nem, még van hátra tsomó! Előadom neked Japán stílusba - megköszörülte a torkát - Na, ezt figyeld!
- NE! Köszi, elég! - tiltakozott Ron. Már ő is elég részegnek érezte magát, de még nem annyira, hogy befizessen egy ilyen előadásra, pláne Harry tolmácsolásában. Sóhajtott egy mélyet. - Szóval Piton, hah? - Harry bólintott. - És mióta vagytok együtt?
- Együtt? - kérdezte Harry miközben megint megdöntötte a flaskáját.
- Tudod, párban.
- Mi? Te jó ég! NEM! Nem, nem, nem, nemnemnem… Nem dehogy… Te Ron! Ki akarsz józanítani, mer akkor kurva jó úton haladsz!
- Dehogy, csak tájékozódok - mondta Ron, de szemeit le sem vette Harry mimikájáról. Valahogy túl sok nemnek érezte ezt az előbb, hogy teljesen hinni tudjon az igazukban. - Arra, hogy nem vagytok együtt - emelte meg a palackját és koccintotta oda Harryjéhez, majd mindketten meghúzták. - És… - kezdte Ron tűnődő hangsúllyal. Harry már rosszat sejtve grimaszolt - milyen gyakran is jártok össze?
- Nem túl gyakran - dörmögte Harry az orra alatt.
- Pontosabban?
- Olyan hetente 2-3szor, bakker! Mit vallatózol, he? Összejárok dugni vele, és akkor mi van? Ha?! És akkor mi van? - váltott át támadásba Harry hangja. Úgy tűnik, a piától egy kissé hamarabb bemérgesedik, mint általában, ha hazudik- jegyezte le magának Ron gondolatban.
- Én nem tudom Harry, mond meg te! Fogadok, ha ő küld neked karácsonyi ajándékot, akkor te is biztosan megleped valamivel. Szóval, hetente amikor csak tudtok, összejöttök, keféltek, és örömet akartok egymásnak okozni az ajándékokkal. Mondd meg nekem Harry, minek látszik ez, ha nem kapcsolatnak? Egyáltalán amióta összejöttetek - Harry tiltakozóan felmordult - jól van, „összejártok” - a levegőben mindkét kezével macskakörmöket húzott -, voltatok egyáltalán már mással?
Harry egy pillanatra maga elé bámult. Ron mintha először pánikot látott volna villanni a szemében, majd újra dacos haragot.
- Csak nem volt időm pasizni! - tiltakozott.
- Pitonnak sem? - Harry megkukultan ült a fenekén. - Mondd el Ronnie bácsinak, mit érezne a kicsi Harry, ha a csúnya Pitonka elmenne, és valaki másnak nyomná fel azt a…
- Na jó’van, ezt most hagyd abba! Tejesen hidegen hagyna, ha…
- Még azt sem bírod elviselni, hogy erről beszélek Harry! Te beleszerettél???
Harry levegő után kapkodva meredt barátjára.
Ron egy kissé megnyugodott. Legalább most igazán őszintének tűnt a felháborodása.
- Nem! Bazdki Ron, tisztára kijózanodtam!
- Eh, én is… Na jól van. Hagyjuk ezt a témát, csak elrontja az ünnepi hangulatot. De legalább annyi biztos, hogy nem mérgezett az Ogden…
Harry csúnyán nézett rá, de amikor Ron az üvegért nyúlt nem húzta el, hanem hagyta átcsusszanni a vöröshöz. Ron kortyolt az erős whiskeyből vagy hármat, és nem úgy tűnt, hogy abba akarja hagyni, ezért Harry oldalba bökte - Haggyál azért nekem is!” - mire az épp szájában lévő kortyot finom permetként az egyik kabátra ürítette. - Ron, te köcsög! Mit képzelsz, hogy pazarolod, az értékes piát! Már így is alig van az alján egy kicsi! - Ron vissza akart válaszolni valami csípőset, de hirtelen megszédült, így csak visszaadta a flaskát, amit Harry kis időn belül teljesen kiürített.
- Agh - lihegett Ron, ahogy égette a torkát és az arcát a szesz. - Tényleg jó féle Ogdent küldött neked Piton. Máris érzem, hogy szédülök tőle. Fasza.
Harry mélyeket lélegezve küzdött hasonló tünetekkel. - Ugye? A szülinapomra Uzot kaptam tőle. Két napig egy huzamba be voltam állva .
Ron lassan fordította Harry felé a fejét, miközben meredten bámulta Harry kivörösödött fejét és halkan megkérdezte.
- Az az az Uzo, amitől végighánytam Ginny esküvőjét és az azt követő lagzit?
- Aha - helyeselt Harry, elfojtva egy vigyort.
- Tévedtem. Mégis mérgezi a piádat! - jelentette ki Ron.
- Nyja persze. Talán hallgatnod kellett volna rám és nem eperlikőrrel kísérni az Uzot! De hallgattál te rám? Neeeeeeeeeem…
- Kit figyelmeztettél teee? - kérdezte lefitymálva. - Valamit motyorékoltál mellettem a széken, arra emlékszem, de őszintén, ki az a nem normális, aki hallgat egy matt részeg nyekergésére?
- Aztán jól beszoptad - tette hozzá Harry, lezárásként, egy kárörvendő mosollyal.
- Hát be - hagyta rá Ron, és meglötyögtetve a borosüvegjét, hirtelen kétségbe esett. - Harry, elfogyott a piánk!
- Mi? Csak ennyit hoztunk?
- Hát láttad!
- De azt hittem… mittomén mit hittem, de kell még, hogy legyen.
- Van.
- Tényleg? - kérdezte reménykedve Harry.
- Aha - felelt Ron szárazon. - Kinn a konyhában.
- Ó, bakker.
- Jap.
- És akkor most ki kell menni érte?
- Aham.
- Egészen a konyháig?
- Ühüm.
- Ésszerű lenne csak egy embert küldeni, aki az életét kockáztatva eljutatja a biztonságba az italt.
- Minden bizonnyal.
- Ron. Hajrá.
- Ne is álmodj róla!
- Légyszi, ha engem elkapnak, sosem szabadulok!
- Rizsa! A cél nemes, vérbeli auror vagy. Vén róka. Neked ez meg se kottyan. Én csak aktákat tologatok meg…
- Sport manager vagy, baszki! Neked kéne menned, hogy formában tartsd magad, én el vagyok fáradva.
Pár pillanatig csendben meredtek egymásra, míg Ron latolgatta a lehetőségeit.
- Van egy ajánlatom - szólalt meg végül Ron. - Ha te mész - mellbe bökte Harryt - akkor hajlandó vagyok eltekinteni attól, hogy egész este Pitonon és rajtad humorizáljak.
- Tököm. Annyira nem kellett volna elmondanom neked!
- Későbánat eb gondolat. Na szóval. Egy pap, egy Harry és egy Piton bemennek a kocsmába, és kérnek egy egy sört…
- JÓLVAN! Vettem! Leállhatsz! - Idegesen kivágta a gardrób ajtaját és kiviharzott volna, ha a küszöbben nem akad meg a lába és nem vágódik hasra.
Ron két kézzel fogta be a száját, hogy ne nevessen fel hangosan, de még így is tisztán hallható volt, hogy fuldoklik a nevetéstől.
- Nem vicces! - nézett hátra Harry a válla fölött, mire Ron még jobban elkezdett röhögni és próbálta lecsiccsegni hangoskodó barátját.
- Csss, csss - hangja remegett a nevetéstől. - Na, mennyél gyorsan és hozz valami jót. De ne valamilyen likőrt, mert azokat utálom. És Jägert se. Meg azt az amerikai szart se, amit Percy annyira szeret! Meg…
- Kuss. Hozok, amit tudok, még nehogy leállj itt válogatni. Bakker… - azzal Harry lopózkodva elindult keresni valami ihatót.
Ron elégedetten önmagával várakozott a kabátok közt, de Harry túl hamar tért vissza ahhoz, hogy elhiggye, ennyi idő alatt megtalálta a bárszekrényt, keresett valami jót és kicsempészte úgy, hogy senki nem vette észre.
- Na, mi van? - suttogta Ron.
- Gyere, senki nincs már fenn. Mienk a ház - újságolta Harry szintén suttogva, fülig érő szájjal.
Ron fellelkesülve kaparta ki magát a szekrényből és tántorogva lopózkodott be Harry oldalán a nappaliba, majd onnan a konyhába.
Folytatás...