2015 review 3 - konyves osszefoglalo p2
Azaz, a LEG-ek.
TOP10 legjobb konyv, random sorrendben:
Agota Kristof: Trilogia
Na, ezt a trilogiat minden tipusu olvasonak tenyleg csak ajanlani tudom. A szerzono egyszeru mondatai jol hozzak az ikerfiuk naplojanak stilusat, akik probalnak ertelmet talalni egy ertelmetlen vilagban, es sajatos erkolcseik szerint helyesen reagalni a korulottuk zajlo esemenyekre. Az egesz sorozat ativel a 20. szazad masodik felenek magyar tortenelmen (2. vilaghaboru, kommunista diktatura), megis egyetemes marad: hiszen szinte semmilyen utalas nincs arra, pontosan hol es mikor jatszodik, es valoban, akarhol es akarmikor megtortenhetne. A fikcio es a valosag hatara, az onreflexio, az ember erkolcsi erzeke mind kozponti temaja a regenyeknek, de egyaltalan nem elvont vagy nehezen ertelmezheto modon. Irtam rola mar parbajon is, szoval nem ismetelnem magam. :)
http://kaen-sezera.livejournal.com/188606.html
Erdos Virag: ezt is el
Ezt a verseskotetet meg minden most elo magyarnak el kene olvasnia. :) Tuti fogom tanitani, ha egyszer megis kozepiskolai magyartanar leszek ujra. Sok a kozeleti tema, elvezheto, izgalmas, vicces, elgondolkoztato, szomoru: minden, ami kell egy jo verseskotethez. (A Trabantfejo no is nagyon tetszett.)
Egyik vers pl. olvashato Erdos Virag oldalan:
http://www.erdosvirag.hu/versek/van-egy-orszag/
Illetve, egyik versenek a Kistehen-fele feldolgozasa, nekem ez is nagyon tetszik, bar elsore fura volt az enek. Ezt azert kulfoldon hallgatni kulonosen utos.
Tompa Andrea: A hoher haza
Egy kortars hataron tuli, ill. mar budapesti szerzo elso regenye, pazar nyelvezettel es profi szerkezettel, nagyon igenyesen megirva; igazi letehetetlen olvasmany volt. A foszereplo egy kamaszlany, es az o visszaemlekezesein at elevenedik meg Kolozsvar es a Ceaușescu-diktatura. Felelmetes, de az elborzaszto tortenelmi hatternel sokkal fontosabb a lany es kapcsolata kulonbozo rokonaival, a kornyezetevel, hogyan probalja meg ervenyesiteni a vagyait es elkepzeleseit, es hogy hogyan erik egy korantsem kedvezo idoszakban felnotte. Az apjaval valo kapcsolata kulonosen erdekes volt, de ez szemelyes okok miatt is van nyilvan. Csaladregeny, fejlodesi regeny es tortenelmi korrajz, meg Kolozsvar regenye; aki szereti a hosszu sorokon at hompolygo mondatokat, annak biztosan tetszeni fog.
Italo Calvino: Cosmicomics
Mesek az univerzum keletkezeserol; mondhatni, egy modern mitosz, vallasossag helyett a termeszettudomanyokra alapozva, a kulonbozo novellak ugyanis termeszettudomanyos teteleken alapulnak (persze korantsem realisak ezek a kis sztorik, de azert egyertelmuen science-fictionre hajaznak). Rettenetesen szorakoztato, de kozben elgondolkoztato is. A stilus zsenialis, aki nem utalja eleve a vilag keletkezeset meg ezeket a temakat, de kozben nem zavarja az sem, ha a tenyek csak alapok egy fiktiv tortenethez; es valami igenyesen humorosra vagynak, azok olvassak mindenkepp!
Toni Morrison: Song of Solomon
A szerzono harmadik regenye, szokas szerint rendkivul jon meg van irva, csodalatosak a mondatok, profi a szerkesztes, izgalmas a tortenet. Egy kisvarosban, ahol egyutt elnek feherek es feketek, egy gazdag neger uzletember fia probal magaval mit kezdeni: miutan a szuloi elvarasoknak nem tud megfelelni (foleg, hogy teljesen ellentetes vagyai vannak a ket szulonek is), csak teng-leng, es meg legjobb baratjatol, a feketek egyenlo jogaiert kuzdo Guitartol is eltavolodik. Nem tagja kozossegenek, kivulallo meg a sajat eleteben is. Aztan egy foldrajzi es idobeli utazasra indul mind a csaladjanak, mind tagabban az egesz afrikai-amerikai kozossegnek a multja utan, es a ne'mileg magikus ut soran sok dologra rajon magaval es a korulotte elokkel kapcsolatban. Ez is fejlodesregeny, persze, emellett a korrajz is fontos eleme (a 30-astol a 60-as evekig tart a regeny tortenete), es szokas szerint jo nyitott vege van, ahogy Morrison szereti... :) Hogy az olvaso kitolthesse kedvere a torteneteit. Es akkor a valtozatossag kedveert:
Toni Morrison: Paradise
Errol irtam parbajos bejegyzest is, ugyhogy csak linkelek. A lenyeg roviden: a kozossegbol ilyen-olyan modon kitaszitott nok probalnak egyutt elni egy elhagyatott kastelyban, a kozeli zart kisvaros gyanakvo tekintetenek kereszttuzeben.
http://kaen-sezera.livejournal.com/190373.html
Jeanette Winterson: Oranges Are Not the Only Fruit
Errol is irtam. :) Nagyon jo volt ujra Wintersont olvasni, meg ha ez elegge mas is a tobbi, altalam ismert regenyetol. Az elso konyve es erosen eletrajzi: az angol punkosdista csalad altal adoptalt es misszionariusnak nevelt lany onmagara ebredeserol szol, es arrol, hogyan lesz belole leszbikus aktivista vegul, ami, akarhogy is nezzuk, eleg eros pelfordulas. :) Rendkivul szorakoztato, es egyaltalan nem elitelo vagy parodisztikus, inkabb van benne egy gyonged elfogadas a temaval kapcsolatban. Ezzel egyutt persze nem szepiti meg, mennyire nehez is volt ennek a lanynak kiszakadni az elvarasok es eloitelek labirintusabol, es otthagyni a biztonsagot a jaratlan utert...
http://kaen-sezera.livejournal.com/190175.html
Grecso Krisztian: Isten hozott
Itt egy kicsit nehez volt dontenem, mert nagyon egyben olvastam Grecso 4 regenyet is. Egy biztos, a Tanciskola, bar voltak benne jo mondatok, kicsit kevesbe tetszett; a Mellettem elfersz es a Megyek utanad viszont elegge bejottek. Az Isten hozott elsore nehez egy kicsit, mert nagyon szovevenyes a sztori, es az egesz inkabb anekdotak halmazanak tunik, mint osszeszerkesztett regenynek, de a sztorik szerencsere eleg elvezetesek es nehol kelloen tragikomikusak, amitol gordulekenyen halad elore az olvasas. A vegen van egy elegge nagy meglepetes, ami sokat dobott az ertekelesemen szinten. A sztori egy nagyon zart falukozosseg elete leginkabb, ahol gyanakvassal fogadnak minden idegen dolgot, es ahol az embereket valamifele buszke kivalasztottsag elteti; legalabbis a foszereplo szerint, aki gorcsosen probalja felfejteni a falu kozos multjat, kollektiv emlekeit es megerteni a magikus esemenyeket, pl. a falon levo arnyekok esetet vagy az orokos, gyotro szomjusagot. A marquezi magikus realista elemek erdekesen otvozodnek az elmaradott kelet-europai, alfoldi falu zart viszonyrendszerevel. Fejlodesregeny ez is, meg kicsit detektivtortenet; van azert benne kollektiv trauma is, vagy bunbakkepzes inkabb, illetve a rendszervaltas elotti evek is be-betornek az amugy az ido mulasan sajatosan kivulallo periferia vilagaba. Ami meg nagyon tetszett, az a nyelvezete: egyszerre szakralis es profan, tragikusan komor es ironikus vagy anekdotikusan humoros, parasztosan egyszeru, maskor meg bonyolult, osszetett mondatok kovetik egymast.
William Gibson: Neuromancer
Mar csak azert is beletettem, mert a cyberpunk megiscsak ennek a regenynek a hatasara szuletett. :) A vilag rendkivul otletes, es bar a karakterek kicsit megkoptak az emlekeimben, mindenkepp maradando olvasmany volt. Szinte latja maga elott az ember ezt a vilagot, a robotikus alkatreszekkel kiegeszitett, mondhatni feltapolt embereket, a cyberteret, a sotet utcakat, a mindent uralo nagyvallalatokat es a sok penzehes embert. Eleg lehangolo jovokep amugy...
Esze Dora: Bodzagoz
Ezt mar egy eve olvastam, szoval kezdenek megkopni az emlekeim, de szerencsere irtam rola. :) Ez is a magyar valosagot es reszben a videket mutatja be, joval realisztikusabban, mint Grecso, es fokepp a csaladon beluli eroszakra es a nok kiszolgaltatottsagara koncentral. A nyelvezete nagyon tetszett (hosszu, sodro mondatok, otletes szofordulatok), a kotet szerkezete is jo volt (ugralunk a szereplok es idosikok kozott, es szep lassan all ossze a kep), kar, hogy nem ismertebb; raferne az orszagra, ha mindenki olvasna.
http://kaen-sezera.livejournal.com/187487.html
Az ujraolvasasokat nem szamitottam; kulonben az Absalom, Absalom!; a Beloved; az Alice in Wonderland, a Szaz ev magany, illetve a Pixel Toth Krisztatol is bekerulhetett volna.
TOP5 novella
Olyan sok novellat olvastam, hogy errol is meg akartam emlekezni... A legtobbet Borgestol ugyan, de azok mar nagyreszt megvoltak korabban is, ugyhogy most ot nem emlitem. (De aki nem ismeri, az olvassa feltetlenul. *.* Mondjuk ugy kezdve a babeli konyvtarral meg az elagazo osvenyek kertjevel.)
Julio Cortázar: Bestiary
Egy gyereket a szulei elkuldenek rokonai hazaba pihenni a szunidoben; csak nagyon vigyazzon magara, mint mindig, a hazban es a kertben ugyanis szabadon boklaszik egy tigris. A csaladnak tutibiztos vedelmi rendszere van, es valaki mindig jelzi, merre is talalhato eppen a vadallat; ugyanakkor szinte tapinthato a feszultseg a csalad nehany tagja kozott...
A szerzotol egyebkent minden novellat javaslok; fantasy es valosag kevereke, de mindig van benne valami nyugtalanito; a vilag egy kiszamithatatlan es ellenseges hely...
Han Gang: Convalescence
Egyebkent is az egyik kedvenc koreai irom; nagyon erzekeny, kulonleges karakterei vannak mindig, es jellemzoen serulekeny, fiatal nok. Ez is egy ilyen tortenet, es hogy hogyan nez szembe a fiatal lany novere halalaval.
Park Min-gyu: Is That So? I'm a Giraffe
Elborult tortenet, kisse kafkai, az emberolo munkarol, es hogy hogyan teszi tonkre az azsiai munkamoral a csaladfot.
Cheon Myeong-kwan: Homecoming
Az elozo motivum is benne van, meg meg sok minden mas is. Szomori jovokep, rengeteg, nyomorban elo munkanelkuli es a gazdagok penzehes, konyortelen vilaga.
Yun I-hyeong: Danny
Egy science-fiction novella az emberszeru robotok megszokott temajarol. Ami uj benne, az a koreai halalra dolgoztatott nagymama, meg ismet egy sotet kozeli korrai jovokep.
TOP3 borito
A mar emlitett Cosmicomics:
Richard Powers: Plowing the Dark, foleg a tortenet ismereteben nagyon-nagyon eltalalt ez a borito:
Kim Yong-ha: Your Republic is Calling You, ami amugy egy eleg izgalmas tortenet egy hosszu evtizedek ota Del-Koreaban elo eszak-koreai kem varatlan hazahivasarol:
Legrosszabb konyv: egyet tudnek itt kiemelni, Edward Bellamy: Looking Backward. Vsz. a vilag legrosszabb idoutazos regenye, egy "hogyan kene megvaltoztatni a vilagot, hogy az jo legyen" politikai ropirat, amirol a szerzoje azt hittem, tudja regenynek alcazni. Nem sikerult...
Legnagyobb pozitiv csalodas: a klasszikus koreai irodalom hatarozottban szorakoztatobb volt, mint amire szamitottam (angol forditasban olvastam persze); kiemelnem a Virtous Women c. kotetbol a "The Song of a Faithful Wife, Ch'unhyang"-ot, ami egy igen pikans kis tortenet, de pl. Lady Hyegyong visszaemlekezei is kifejezetten erdekesek voltak.
Legnagyobb csalodas: sajnos Morrison uj regenyet, a God Save the Child-ot emlitenem itt meg. Nem azt mondom, hogy a legrosszabb regeny, amit olvastam, mert messze nem; de egyre szentenciozusabb es egyre rovidebb regenyeket ir. Jo, oke, hogy nyolcvan felett van, de azert na, igazan irhatna meg egy nagy remekmuvet.
Legnagyobb ujdonsag: az afrikai irodalom eddig elegge fekete folt volt szamomra, szoval Chinua Achebe: Things Fall Apart egy nagyon mas vilagba kalauzolt. Nem mondanam, hogy elsore lenyugozott, de meg mindenkepp szeretnek tole olvasni.
Az ev kedvenc komoly temaja: a mult mint orokseg, mind egyeni, mind kollektiv szinten. Derridatol ideznem: "Inheritance is never a given, it is always a task." (A Specters of Marx c. kotetebol, szinten 2015-os olvasmanyaim egyike.) A felnotte valas es a csalad szerepe is visszatero tema volt, meg meglepoen sok eletrajzot vagy eletrajzi ihletesu konyvet is olvastam.
Kedvenc noi foszereplo: Maddy Chuck Palahniuk: A Halalraitelt c. regenyebol. A regeny maga azert nem egy Fight Club, de a narrator kislany valami felelmetesen fura es szorakoztato volt. :D
Legrosszabb noi foszereplo: a Bellamy-regenynek alcazott ropiratbanben van egy unalmas, tokeletes noi karaker, mar a nevere sem emlekszem...
Legjobb ferfi foszereplo: hat, annyira emlekezetes nem volt, de mondjuk legyen Milkman a Song of Solomonbol, neki legalabb van nagy jellemfejlodese.
Legrosszabb ferfi foszereplo: Victor Frankenstein Mary Shelley regenyeben. Felelotlen, onzo szemetlada, aki mindig csak kesereg, hogy neki milyen rossz, mikozben teremt egy lenyt, es otthagyja szenvedni...
Kedvenc noi mellekszereplo: Pilate a Song es Solomonbol, az egyik legjobban eltalalt Morrison-karakter. A klasszikus idosebb no, aki valamilyen magikus hatalommal es osi tudassal bir (neki epp nincs koldoke), es aki mindig tudja, mit kell tenni; kicsit ilyen osanya-figura.
Kedvenc ferfi mellekszereplo: oooo most senki nem ugrik be az ujonnan olvasott regenyekbol, ugyhogy legyen Melquíades a Szaz ev maganybol. :D
A legelvetemultebb gonosz: az apuka a Bodzagozbol, fujj, inkabb a nevet is elfelejtettem....
A legjobb paros: Octavia E. Butler Kindred c. idoutazos regenyeben Dana es a ferje, aki elutazik a felesegevel, vissza a rabszolgasag idejere...
Az ev kedvenc humoros konyve: iden valahogy egeszen sok volt; de a Penelopeiad Margaret Atwoodtol legyen mondjuk a befuto.
Az ev iroja: hogy ne mindig Morrison legyen, Agota Kristof nagyon lenyugozott, foleg a regenyevel, de a novellai, dramai, es az oneletrajzi muve is mind nagyon erdekesek voltak.
Tervek 2016-ra: nyar utan sok nem a disszertaciomhoz kotodo konyv; addig meg minel tobb magyar magikus realizmus, ill. meg koreai regenyek. Esetleg kis kalandozas mas orszagok irodalmaba, pl. magikus realizmus Kinaban, Tajvanon, stb. :) Tobb drama es verseskotet, es ugy egyaltalan, kicsit tobb konyv.
TOP10 legjobb konyv, random sorrendben:
Agota Kristof: Trilogia
Na, ezt a trilogiat minden tipusu olvasonak tenyleg csak ajanlani tudom. A szerzono egyszeru mondatai jol hozzak az ikerfiuk naplojanak stilusat, akik probalnak ertelmet talalni egy ertelmetlen vilagban, es sajatos erkolcseik szerint helyesen reagalni a korulottuk zajlo esemenyekre. Az egesz sorozat ativel a 20. szazad masodik felenek magyar tortenelmen (2. vilaghaboru, kommunista diktatura), megis egyetemes marad: hiszen szinte semmilyen utalas nincs arra, pontosan hol es mikor jatszodik, es valoban, akarhol es akarmikor megtortenhetne. A fikcio es a valosag hatara, az onreflexio, az ember erkolcsi erzeke mind kozponti temaja a regenyeknek, de egyaltalan nem elvont vagy nehezen ertelmezheto modon. Irtam rola mar parbajon is, szoval nem ismetelnem magam. :)
http://kaen-sezera.livejournal.com/188606.html
Erdos Virag: ezt is el
Ezt a verseskotetet meg minden most elo magyarnak el kene olvasnia. :) Tuti fogom tanitani, ha egyszer megis kozepiskolai magyartanar leszek ujra. Sok a kozeleti tema, elvezheto, izgalmas, vicces, elgondolkoztato, szomoru: minden, ami kell egy jo verseskotethez. (A Trabantfejo no is nagyon tetszett.)
Egyik vers pl. olvashato Erdos Virag oldalan:
http://www.erdosvirag.hu/versek/van-egy-orszag/
Illetve, egyik versenek a Kistehen-fele feldolgozasa, nekem ez is nagyon tetszik, bar elsore fura volt az enek. Ezt azert kulfoldon hallgatni kulonosen utos.
Click to viewTompa Andrea: A hoher haza
Egy kortars hataron tuli, ill. mar budapesti szerzo elso regenye, pazar nyelvezettel es profi szerkezettel, nagyon igenyesen megirva; igazi letehetetlen olvasmany volt. A foszereplo egy kamaszlany, es az o visszaemlekezesein at elevenedik meg Kolozsvar es a Ceaușescu-diktatura. Felelmetes, de az elborzaszto tortenelmi hatternel sokkal fontosabb a lany es kapcsolata kulonbozo rokonaival, a kornyezetevel, hogyan probalja meg ervenyesiteni a vagyait es elkepzeleseit, es hogy hogyan erik egy korantsem kedvezo idoszakban felnotte. Az apjaval valo kapcsolata kulonosen erdekes volt, de ez szemelyes okok miatt is van nyilvan. Csaladregeny, fejlodesi regeny es tortenelmi korrajz, meg Kolozsvar regenye; aki szereti a hosszu sorokon at hompolygo mondatokat, annak biztosan tetszeni fog.
Italo Calvino: Cosmicomics
Mesek az univerzum keletkezeserol; mondhatni, egy modern mitosz, vallasossag helyett a termeszettudomanyokra alapozva, a kulonbozo novellak ugyanis termeszettudomanyos teteleken alapulnak (persze korantsem realisak ezek a kis sztorik, de azert egyertelmuen science-fictionre hajaznak). Rettenetesen szorakoztato, de kozben elgondolkoztato is. A stilus zsenialis, aki nem utalja eleve a vilag keletkezeset meg ezeket a temakat, de kozben nem zavarja az sem, ha a tenyek csak alapok egy fiktiv tortenethez; es valami igenyesen humorosra vagynak, azok olvassak mindenkepp!
Toni Morrison: Song of Solomon
A szerzono harmadik regenye, szokas szerint rendkivul jon meg van irva, csodalatosak a mondatok, profi a szerkesztes, izgalmas a tortenet. Egy kisvarosban, ahol egyutt elnek feherek es feketek, egy gazdag neger uzletember fia probal magaval mit kezdeni: miutan a szuloi elvarasoknak nem tud megfelelni (foleg, hogy teljesen ellentetes vagyai vannak a ket szulonek is), csak teng-leng, es meg legjobb baratjatol, a feketek egyenlo jogaiert kuzdo Guitartol is eltavolodik. Nem tagja kozossegenek, kivulallo meg a sajat eleteben is. Aztan egy foldrajzi es idobeli utazasra indul mind a csaladjanak, mind tagabban az egesz afrikai-amerikai kozossegnek a multja utan, es a ne'mileg magikus ut soran sok dologra rajon magaval es a korulotte elokkel kapcsolatban. Ez is fejlodesregeny, persze, emellett a korrajz is fontos eleme (a 30-astol a 60-as evekig tart a regeny tortenete), es szokas szerint jo nyitott vege van, ahogy Morrison szereti... :) Hogy az olvaso kitolthesse kedvere a torteneteit. Es akkor a valtozatossag kedveert:
Toni Morrison: Paradise
Errol irtam parbajos bejegyzest is, ugyhogy csak linkelek. A lenyeg roviden: a kozossegbol ilyen-olyan modon kitaszitott nok probalnak egyutt elni egy elhagyatott kastelyban, a kozeli zart kisvaros gyanakvo tekintetenek kereszttuzeben.
http://kaen-sezera.livejournal.com/190373.html
Jeanette Winterson: Oranges Are Not the Only Fruit
Errol is irtam. :) Nagyon jo volt ujra Wintersont olvasni, meg ha ez elegge mas is a tobbi, altalam ismert regenyetol. Az elso konyve es erosen eletrajzi: az angol punkosdista csalad altal adoptalt es misszionariusnak nevelt lany onmagara ebredeserol szol, es arrol, hogyan lesz belole leszbikus aktivista vegul, ami, akarhogy is nezzuk, eleg eros pelfordulas. :) Rendkivul szorakoztato, es egyaltalan nem elitelo vagy parodisztikus, inkabb van benne egy gyonged elfogadas a temaval kapcsolatban. Ezzel egyutt persze nem szepiti meg, mennyire nehez is volt ennek a lanynak kiszakadni az elvarasok es eloitelek labirintusabol, es otthagyni a biztonsagot a jaratlan utert...
http://kaen-sezera.livejournal.com/190175.html
Grecso Krisztian: Isten hozott
Itt egy kicsit nehez volt dontenem, mert nagyon egyben olvastam Grecso 4 regenyet is. Egy biztos, a Tanciskola, bar voltak benne jo mondatok, kicsit kevesbe tetszett; a Mellettem elfersz es a Megyek utanad viszont elegge bejottek. Az Isten hozott elsore nehez egy kicsit, mert nagyon szovevenyes a sztori, es az egesz inkabb anekdotak halmazanak tunik, mint osszeszerkesztett regenynek, de a sztorik szerencsere eleg elvezetesek es nehol kelloen tragikomikusak, amitol gordulekenyen halad elore az olvasas. A vegen van egy elegge nagy meglepetes, ami sokat dobott az ertekelesemen szinten. A sztori egy nagyon zart falukozosseg elete leginkabb, ahol gyanakvassal fogadnak minden idegen dolgot, es ahol az embereket valamifele buszke kivalasztottsag elteti; legalabbis a foszereplo szerint, aki gorcsosen probalja felfejteni a falu kozos multjat, kollektiv emlekeit es megerteni a magikus esemenyeket, pl. a falon levo arnyekok esetet vagy az orokos, gyotro szomjusagot. A marquezi magikus realista elemek erdekesen otvozodnek az elmaradott kelet-europai, alfoldi falu zart viszonyrendszerevel. Fejlodesregeny ez is, meg kicsit detektivtortenet; van azert benne kollektiv trauma is, vagy bunbakkepzes inkabb, illetve a rendszervaltas elotti evek is be-betornek az amugy az ido mulasan sajatosan kivulallo periferia vilagaba. Ami meg nagyon tetszett, az a nyelvezete: egyszerre szakralis es profan, tragikusan komor es ironikus vagy anekdotikusan humoros, parasztosan egyszeru, maskor meg bonyolult, osszetett mondatok kovetik egymast.
William Gibson: Neuromancer
Mar csak azert is beletettem, mert a cyberpunk megiscsak ennek a regenynek a hatasara szuletett. :) A vilag rendkivul otletes, es bar a karakterek kicsit megkoptak az emlekeimben, mindenkepp maradando olvasmany volt. Szinte latja maga elott az ember ezt a vilagot, a robotikus alkatreszekkel kiegeszitett, mondhatni feltapolt embereket, a cyberteret, a sotet utcakat, a mindent uralo nagyvallalatokat es a sok penzehes embert. Eleg lehangolo jovokep amugy...
Esze Dora: Bodzagoz
Ezt mar egy eve olvastam, szoval kezdenek megkopni az emlekeim, de szerencsere irtam rola. :) Ez is a magyar valosagot es reszben a videket mutatja be, joval realisztikusabban, mint Grecso, es fokepp a csaladon beluli eroszakra es a nok kiszolgaltatottsagara koncentral. A nyelvezete nagyon tetszett (hosszu, sodro mondatok, otletes szofordulatok), a kotet szerkezete is jo volt (ugralunk a szereplok es idosikok kozott, es szep lassan all ossze a kep), kar, hogy nem ismertebb; raferne az orszagra, ha mindenki olvasna.
http://kaen-sezera.livejournal.com/187487.html
Az ujraolvasasokat nem szamitottam; kulonben az Absalom, Absalom!; a Beloved; az Alice in Wonderland, a Szaz ev magany, illetve a Pixel Toth Krisztatol is bekerulhetett volna.
TOP5 novella
Olyan sok novellat olvastam, hogy errol is meg akartam emlekezni... A legtobbet Borgestol ugyan, de azok mar nagyreszt megvoltak korabban is, ugyhogy most ot nem emlitem. (De aki nem ismeri, az olvassa feltetlenul. *.* Mondjuk ugy kezdve a babeli konyvtarral meg az elagazo osvenyek kertjevel.)
Julio Cortázar: Bestiary
Egy gyereket a szulei elkuldenek rokonai hazaba pihenni a szunidoben; csak nagyon vigyazzon magara, mint mindig, a hazban es a kertben ugyanis szabadon boklaszik egy tigris. A csaladnak tutibiztos vedelmi rendszere van, es valaki mindig jelzi, merre is talalhato eppen a vadallat; ugyanakkor szinte tapinthato a feszultseg a csalad nehany tagja kozott...
A szerzotol egyebkent minden novellat javaslok; fantasy es valosag kevereke, de mindig van benne valami nyugtalanito; a vilag egy kiszamithatatlan es ellenseges hely...
Han Gang: Convalescence
Egyebkent is az egyik kedvenc koreai irom; nagyon erzekeny, kulonleges karakterei vannak mindig, es jellemzoen serulekeny, fiatal nok. Ez is egy ilyen tortenet, es hogy hogyan nez szembe a fiatal lany novere halalaval.
Park Min-gyu: Is That So? I'm a Giraffe
Elborult tortenet, kisse kafkai, az emberolo munkarol, es hogy hogyan teszi tonkre az azsiai munkamoral a csaladfot.
Cheon Myeong-kwan: Homecoming
Az elozo motivum is benne van, meg meg sok minden mas is. Szomori jovokep, rengeteg, nyomorban elo munkanelkuli es a gazdagok penzehes, konyortelen vilaga.
Yun I-hyeong: Danny
Egy science-fiction novella az emberszeru robotok megszokott temajarol. Ami uj benne, az a koreai halalra dolgoztatott nagymama, meg ismet egy sotet kozeli korrai jovokep.
TOP3 borito
A mar emlitett Cosmicomics:
Richard Powers: Plowing the Dark, foleg a tortenet ismereteben nagyon-nagyon eltalalt ez a borito:
Kim Yong-ha: Your Republic is Calling You, ami amugy egy eleg izgalmas tortenet egy hosszu evtizedek ota Del-Koreaban elo eszak-koreai kem varatlan hazahivasarol:
Legrosszabb konyv: egyet tudnek itt kiemelni, Edward Bellamy: Looking Backward. Vsz. a vilag legrosszabb idoutazos regenye, egy "hogyan kene megvaltoztatni a vilagot, hogy az jo legyen" politikai ropirat, amirol a szerzoje azt hittem, tudja regenynek alcazni. Nem sikerult...
Legnagyobb pozitiv csalodas: a klasszikus koreai irodalom hatarozottban szorakoztatobb volt, mint amire szamitottam (angol forditasban olvastam persze); kiemelnem a Virtous Women c. kotetbol a "The Song of a Faithful Wife, Ch'unhyang"-ot, ami egy igen pikans kis tortenet, de pl. Lady Hyegyong visszaemlekezei is kifejezetten erdekesek voltak.
Legnagyobb csalodas: sajnos Morrison uj regenyet, a God Save the Child-ot emlitenem itt meg. Nem azt mondom, hogy a legrosszabb regeny, amit olvastam, mert messze nem; de egyre szentenciozusabb es egyre rovidebb regenyeket ir. Jo, oke, hogy nyolcvan felett van, de azert na, igazan irhatna meg egy nagy remekmuvet.
Legnagyobb ujdonsag: az afrikai irodalom eddig elegge fekete folt volt szamomra, szoval Chinua Achebe: Things Fall Apart egy nagyon mas vilagba kalauzolt. Nem mondanam, hogy elsore lenyugozott, de meg mindenkepp szeretnek tole olvasni.
Az ev kedvenc komoly temaja: a mult mint orokseg, mind egyeni, mind kollektiv szinten. Derridatol ideznem: "Inheritance is never a given, it is always a task." (A Specters of Marx c. kotetebol, szinten 2015-os olvasmanyaim egyike.) A felnotte valas es a csalad szerepe is visszatero tema volt, meg meglepoen sok eletrajzot vagy eletrajzi ihletesu konyvet is olvastam.
Kedvenc noi foszereplo: Maddy Chuck Palahniuk: A Halalraitelt c. regenyebol. A regeny maga azert nem egy Fight Club, de a narrator kislany valami felelmetesen fura es szorakoztato volt. :D
Legrosszabb noi foszereplo: a Bellamy-regenynek alcazott ropiratbanben van egy unalmas, tokeletes noi karaker, mar a nevere sem emlekszem...
Legjobb ferfi foszereplo: hat, annyira emlekezetes nem volt, de mondjuk legyen Milkman a Song of Solomonbol, neki legalabb van nagy jellemfejlodese.
Legrosszabb ferfi foszereplo: Victor Frankenstein Mary Shelley regenyeben. Felelotlen, onzo szemetlada, aki mindig csak kesereg, hogy neki milyen rossz, mikozben teremt egy lenyt, es otthagyja szenvedni...
Kedvenc noi mellekszereplo: Pilate a Song es Solomonbol, az egyik legjobban eltalalt Morrison-karakter. A klasszikus idosebb no, aki valamilyen magikus hatalommal es osi tudassal bir (neki epp nincs koldoke), es aki mindig tudja, mit kell tenni; kicsit ilyen osanya-figura.
Kedvenc ferfi mellekszereplo: oooo most senki nem ugrik be az ujonnan olvasott regenyekbol, ugyhogy legyen Melquíades a Szaz ev maganybol. :D
A legelvetemultebb gonosz: az apuka a Bodzagozbol, fujj, inkabb a nevet is elfelejtettem....
A legjobb paros: Octavia E. Butler Kindred c. idoutazos regenyeben Dana es a ferje, aki elutazik a felesegevel, vissza a rabszolgasag idejere...
Az ev kedvenc humoros konyve: iden valahogy egeszen sok volt; de a Penelopeiad Margaret Atwoodtol legyen mondjuk a befuto.
Az ev iroja: hogy ne mindig Morrison legyen, Agota Kristof nagyon lenyugozott, foleg a regenyevel, de a novellai, dramai, es az oneletrajzi muve is mind nagyon erdekesek voltak.
Tervek 2016-ra: nyar utan sok nem a disszertaciomhoz kotodo konyv; addig meg minel tobb magyar magikus realizmus, ill. meg koreai regenyek. Esetleg kis kalandozas mas orszagok irodalmaba, pl. magikus realizmus Kinaban, Tajvanon, stb. :) Tobb drama es verseskotet, es ugy egyaltalan, kicsit tobb konyv.